If you can dream it, you can do it.

Divat, könyvek és a többi

Sztárban sztár +1 kicsi

Megkésve, de itt van a hetedik adás kritikája is

2017. március 09. - Coco Chanel Eszterrrka

Sziasztok! Bocsánat, kicsit elhanyagoltam a Sztárban sztár +1 kicsi- bejegyzéseket, de pár hete már nem jött semmi, ezek pedig ügyesen meg szoktak lenni, így folytatnám is ott, ahol abbahagytam, tehát jöjjön is a hetedik adás.

7.adás

1 pont: Király Linda és Tabatabai Nejad Flóra- Lady Gaga (Born this way): Sajnálom, én mindig próbálok elfogulatlan lenni, de akiek egyszerűen nem asztala az utánozás, az ne foglalkozzon vele. Linda egy kivételesen jó és tehetséges, karakteres hanggal megáldott magyar énekesnő, de ő pont azért Király Linda, mert nem tud magáról megfeledkezni. Ez (mint már egyszer említettem) egyébként a karrierében maximálisan jó, de itt meg maximálisan rossz. Na, mindegy. Egyáltalán nem váltak eggyé, két hangot hallottam, egy Lindát és egy Flórát, de Lady Gagát még nyomokban sem. Amúgy a mozgásuk nem is lett rossz, bár arra nem nagyon figyeltem. Amúgy nem vagyok Lady Gaga- fan, de ha valahol Király Lindát hallok, akkor Király Lindát hallok. Most is ez történt.

2 pont: Dér Heni és Juhos Zsófi- Goldie Hawn & Liza Minelli (All that jazz): Heni nekem teljesen olyan volt, aki tényleg egész héten csak a szájra figyelt. Pedig ebben sokkal több van annál. Hangilag a legkevésbé sem hasonlítottak, eleinte a tánc még talán rendben is volt, csak aztán valami közbezavart, és nem mozogotak teljesen együtt a ritmusra, hol Heni maradt le, hol Zsófi, emellett pedig lapos és unalmas is volt. Még csak azt sem tudom rá mondani, hogy ezt ha önmagukként énkelnék, tetszene, mert ahhoz túságosan untam az egészet, pedig alapjában véve nincs ellenemre ez a fajta zene.

3 pont: Bereczki Zoltán és Berki Artúr- Freddie Mercury (One vision): És nem fogjuk a betegséget semmibe belevenni, mert egyrészt Zoli szokta mondani, hogy arra nem lehet hovatkozni, másrészt meg mert hülyeség, attól hogy valaki istenadta tehetség és tud magából jó hangokat kiadni betegen is, nem lesz jó Freddie Mercury. Két teljesen más hangot hallottam a színpadon, de az biztos, hogy Freddie- hez egyik sem hasonlított. Az energia még csak-csak meg is volt valamennyire, de ennyi. Nyilván senki sem tudja leutánozni a Queen egykori énekesét, de... Ez nagyon nem volt tetszetős. Artúr talán egy fokkal jobb volt, mint a Bereczki, de ez már tényleg szőrszálhasogatás, mert amúgy egyikük sem hasonlított. Azért persze le a kalappal előttük, mert én ilyen tüdőgyulladás-szerű akármivel nem hiszem, hogy beszélni tudnék, nemhogy énekelni... Csak ez nem a Tehetségek betegen is tehetségek című műsor, hanem a Sztárban sztár +1 kicsi. 

4 pont: Tóth Vera és Farka Zsolti- Shrek & Fion hercegnő (I'm a believer): Nekem ez halálosan unalmas volt. Persze, azért le a kalappal Zsolti előtt, háromkilós maszkkal a fején végigugrálta ezt az idiótaságot, tehát ezért jár a keksz (ami ezesteben tapssal helyettesíthtető), de összességében ennyi maradt meg bennem az egészből. Ja, meg az, hogy Tóth Vera milyen baromi jó Tóth Vera lenne, ha azt kapná feladatnak. Csak mondjuk erre nincs túl nagy esély. Mindegy. Volt itt show, meg minden, nehéz maszk (szemüveg meg nem, de hát ez egy ilyen műfaj), aránylag jó hangok (bár akadtak hamisak is, az eredetihez hasonlítóak azonban már nem), meg marha nagy megőrülés, de... A srácon látszott, mennyire nincs oda ezért a szituációért, amit meg is értek, mégiscsak abban a marhaságban meg még úgy plusz negyven kilót jelképező kitömésben kellett végigizzadnia az egészet (elég kellemetlen egy ügy), de hát ezért nem jár plusz pont, mármint nálam.

5 pont: Koós Réka és Szabó Bence- Nicole Scherzinger & Andrea Bocelli (No Llores Por Mi Argentina): Tényleg próbáltam az érzelmeket kiküszöbölni ebből a blogból, és nem azt mondom, hogy én ezen bőgtem, vagy ilyesmi, de azért megérintette a (nem létező) lelkem két-három százalékát. De ezt tényleg kiküszöböltem, és azért lett ötpontos, mert az előző négy kevésbé tetszett. (Logic, please, azt hiszem, erre maguk nem jöttek rá.) Az érzelmek ott voltak, önmagukként ez maximális volt, egyébként nem tudom, miért nem adtam több pontot, hiszen anno a Tóth-Farkas- párosnak az Emelié Sandé- dalra többet adtam, pedig alapjában véve, eléggé hasonlított erre. Vagyis el volt ez szépen énekelve, meg minden ilyen szarság, éppenséggel Scherzinger az nem olt benne, meg Bocelli sem annyira. De szép pillanat volt, ezt meg kell hagyni.

6 pont: Szandi és Lentulay Krisztián- Fenyő Miklós (Hotel Menthol): Újabb olyan hét, amikor fogalmam sincs, Szandiék miért kapnak annyit, amennyit, de hát ők számomra már csak ilyenek. Felejtősek. Jó, az tény, hogy valóban nem voltak rosszak, de hát, olyan eszméletlenül jók sem, sőt. Nem szóltak teljesen egyként (amit most először jegyzek meg, pedig már rég kellett volna: mégis hogy a büdös francba gyúrjanak egy női és egy kissrác hangból ugyanolyat?), hol az egyik volt jobb, hol a másik, de egy emberként soha. Nekem személy szerint pont ellentétben a zsűrivel (ha jól emlékszem, de szóljanak, ha nem) a gyerek jobban tetszett. Talán többször volt benne Fenyő Miki, vagy nem tudom. Mindegy, száz százalékosak pár másodpercig sem voltak.

7 pont: Feke Pál és Kornis Anna- Agnetha Fältskog & Anni-Frid Lyngstad (Mamma mia): Szórakozatási faktor tökéletesen kiütve. Már csak azzal kaptak minimum 5 pontot, ahogyan Feke Pál nézett... Nekem annál a tekintetnél nem igazán kellett több. Bár az igaz, hogy egyébként ezen felül is teljesen rendben volt a produkció, sőt, csak ez nekem olyan mértékben elvitte... Anna nagyon tünemény volt, meg minden, de most csak Feke Pál egy kiegészítőjeként volt jelen ebben a dologban. Hangilag is lehetőségeikhez mérten tökéletesen oldották meg a feladatot, a külsőségek azonban teljes mértékben felejthetetlenné, szórakoztatóvá tették az előadásukat, legalábbis a számomra.

8 pont: Peter Šrámek és Bari Laci- Somló Tamás (Olyan szépek voltunk): És most mennyire igaza volt (életében először) a zsűrinek! Laci úgy vitte a hátán a produkciót, hogy ezért már szinte nem is érdemelték volna meg a 8 pontot. Na, azért csak megkapták. Néha amúgy bajban vagyok mit kéne mondani, mert a szép produkciókra könnyű jó pontot kapni, de ez van. Nekem tetszett. És sok ponton egyek voltak, néha külön szóltak, de baromi sok Somlót véltem feledezni benne. (Főként Laciban, de hát ezt már az elején leszögeztem.) Mozgás nem volt, az érzelmekre könnyű volt hatni, így nem ragoznám nagyon tovább. Nem voltam a sírás határán, vagy ilyesmi, olyan mélyen nem is érintett meg, de jó volt.

10 pont: Sipos Peti és Sztojka Vanessza- Charlie & Cserháti Zsuzsa (Száguldás, Porsche, Szerelem): Én mérges voltam eleinte, amiért ők kapták a Cserháti-Charlie- duettet, de végül is, annyira nem is lett rossz. Nekem mondjuk nem nyerték meg az estét, de nem mondom, hogy jogtalanul lettek heti győztesek, na. Peti egyben volt egy szórakoztató, rokkant Charlie, de egyben hasoníltott is az eredetire, szóval ezzel próbléma nem is igen adódott, sőt. Full hülyének néztem őt, de közben full Charlie- s volt, mármint valamilyen szinten. Vanessza szépen énekelt, marha jó hangja van a csajszinak, kimondottan szép a hangszíne. (Vagyis privát véleményem szerint.) Nem mondom, hogy ő feltétlenül hasonlított Zsuzsára, de mondjuk ez részben annak is betudható, hogy nekem ő a kedvenc magyar előadóm, tehát kicsit mániákusa vagyok, na. De összességében egyben volt, szép volt, jó volt, ennyi.

12 pont: Pál Dénes és Varga Vivien- Mary Poppins & Bert (Szuperfrenofrenetikomaxikapitális): Hiába, hiába, nekem ez maximálisan elvitte az estét. Most mondjam azt, roppant kreatívan, hogy nagyon szuperfrenofrenetikomaxikapitális lett? (Amit nem tudtam kiolvasni Wikipédián, míg nem láttam a műsort, azóta fújom.) Bár valamelyest lehet, hogy könnyű valami olyat hozni, amit lehet, hogy nem tudjuk, ki a franc is énekel, így nem tudjuk azt sem, kit kell utánozni, de én mondjuk ezt nem is elsősorban énekesi, inkább színészi feladatként fognám fel. És a képpel, a hanggal sem együtt, sem sehogyan nem akadt probléma. Az egészet elrontotta persze az, hogy, mikor én még az előadás okozta eufóriában égtem, egyszer csak megszólalt Csobot Adél, elszuperfrenofrenetikomaxikapitálisozva a zsűrizést. Ja, meg el,,Mindenki gyerek! Legyne mindenki gyerek!''- ezte. Szóval...Ja.

 

Nos, ennyi volna, tudom, nagyon késve jött ez, meg (normális) bejegyzés is régen volt már... De most teljen be mindenki ennyivel. További szép napot!

A bejegyzés trackback címe:

https://fashionandbooks.blog.hu/api/trackback/id/tr4212277595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.