If you can dream it, you can do it.

Divat, könyvek és a többi

Ez ötödször vajon élvezhető lesz?!

Igen, megint Sztárban sztár

2017. szeptember 08. - Coco Chanel Eszterrrka

Sziasztok! Hát, igen, ide is elérkeztünk. Hivatalosan is megkezdődött az ősz (oké, csillagászatilag még nem), ez pedig nem jelenthet mást, mármint tévés berkekben, hogy vasárnap este újra dübörög a Sztárban sztár. De komolyan, én 2 éve, 2015- ben akadtam rá a műsorra, ezóta pedig végignéztem mind a 4 eddigi szériát (oké, a harmadikat végig kétszer, szerintem a 4.- et is), plusz a +1 kicsit is. Igazából engem kifejezetten szórakoztat(ott) ez a formátum, bár a tévét azért nem érte meg nekem soha bekapcsolni ezért, mert mint többször is említettem, hétfő este szoktuk visszanézni a családommal.

Bár eleinte az alap koncepciót sokak támadták, mára Magyarország egyik, ha nem legkedveltebb showműsorává vált a Sztárban sztár, aminek 4 szériája után valahogyan már nem igazán idegenkedik az ember attól, hogy férfiak éppen magas sarkúban és szőrtelenített lábbal próbálnak falzett hangon előadni legendás énekesnőket. Vagy éppen kétszáz kilósra tömött, szakállas nők akarnak megjeleníteni egy mély hangfekvésű férfi előadót. Az egész formátum elfogadott, sőt kedvelt lett Magyarországon. Egyébként világszerte elsütötték már ezt a műsort, csak éppen annyi a más, hogy míg a legtöbb országban letudták az egészet egy, esetleg két évaddal (kivételek akadnak), addig Magyarországon 2017.szeptember 10- én már az ötödik széria veszi majd kezdetét. 

Az egy eléggé fogós kérdés, hogy vajon egy olyan kicsi országban, mint Magyarország akad- e minden évben 12 olyan sokoldalú énekes, aki gond nélkül át tud lényegülni egy másik hangfekvésű, testalkatú, nemű előadóvá. A válasz valószínűleg nem, de azért megnyugtató, hogy minden évadban akadt 2-3 olyan előadó, aki mégis képes volt erre. Valószínűleg (legalábbis reméljük), hogy idén is így lesz, még ha valaki a szereplők névsorát elnézve (Csézy, Cserpes Laura, Kollányi Zsuzsi, Janicsák Veca, Détár Enikő, Singh Viki, Berkes Olivér, Ekanem Bálint, Király Viktor, Oláh Gergő, Pápai Joci, Horváth Tamás) nem is erre következtetne.

Az első évad még meghökkentő volt és hatott az újdonság varázsa, bár persze elsőre sokan idegenkedtek az Amy Winhoussá sminkelt Varga Viktortól, vagy éppen a Tom Jones-t utánzó Somától, talán nem értették, miért kell Puskás Petiből magas sarkúban bénázó rocknagyit csinálnia, esetleg minek próbál meg Nika három percig Pink lenni a színpadon, de ahogyan jöttek az adások, a Sztárban sztár egyre kedvesebb lett a tévénézők számára, legalábbis ezzel magyarázható, hogy a trollok mellett sok olyan ember is van, aki kifejezetten várja szeptember 10- ét, hogy két órát újra önfeledt szórakozhasson. Köztük én is.

Én tudtam szurkolni azért, hogy Szandi minden adásban tudja hozni a tőle elvárt maximumot, röhögtem még a Lakatos Márk nemi identitásával kapcsolatos poénokon is, adásról adásra jobban megkedveltem Friderikusz Sándort mint műsorvezetőt, ámultam a hangutánzásban még mindig messze a legerősebb Bereczki Zolin, becsültem Biga bátorságát, miután az It's raining ment Geri Halliwellként bikiniben adta elő, valamint elképedtem, amikor Notár Mary 3 hét bénázás után rájött, miről is szól a műsor, de még Varga Viktor nővé alakulásait is szerettem. Jól szórakoztam, amikor Kökény Attila Natalia Oreiróként próbált spanyolul énekelni, meglepődtem, hogy Pál Dénes zárkózott külseje ilyen szórakoztató, sokoldalú belsőt rejt, örültem, hogy Hevesi Tamás nevét egy generáció tanulta meg, drukkoltam azért, hogy Tóth Verának sikerüljön maga mögött hagynia önmagát, ahogyan marhára tetszett az is, ahogyan Vastag Tomi a nála legalább fél évszázaddal idősebb Meződi Józsefet alakította, imádtam Hajós poénjait, anekdotázgatásait és verjenek el, vagy nem tudom, de én szerettem Keresztes Ildikó merészségét is. Sokadik alkalommal is tudtam röhögni Gáspár Laci csajjá változásain, kuncogtam Peter Srámek cuki akcentusán, majd tátott szájjal néztem végig a nővé alakulásait (főképpen a Sohase mondd- ot), elámultam Tóth Gabi rapperkészségein, valamint néha magam mögött tudtam hagyni Csobot Adél ízetlenségét, és csak bámulni, hogy hogyan tud énekelni ez a csaj operettet. Drukkoltam Veréb Tamásért, hogy nyerjen, hétről hétre alig vártam Kocsis Tibó esetleges nővé alakulásait, ízeseket nevettem Nagy Adri kismanóvá maszkírozásain, de Hajós imitálása után Muri Enikőért is izgultam minden vasárnap, hogy ne essen vissza a produkciói színvonala.

Összességében le sem tagadhatnám, hogy szeretem ezt a műsort. Persze ha kérdezik, mindenképpen az elsőt mondom favoritnak, annak ellenére is, hogy nem azt láttam elsőként, így nekem ott nem volt meg az újdonság varázsa. Egyszerűen ott még tudtak adni mindenki által ismert előadókat és dalokat, mert oké, legyen Pink tizenötször imitálva, de nem biztos, hogy a tizenötödik alkalommal előhalászott dalukat annyian ismerik, mint az elsőként előadottat. Lehet, hogy először még poén elénekelni Lady Gagától a Bad romance- t, de ötödik alakalommal már előjön az, hogy vajon tényleg van- e ennyi olyan dala az adott előadónak, amit a közönség nagy része ismer. Ahogyan olyan sztárocskák, mint Justin Bieber vagy Katy Perry megformálása elsőként még lehet, hogy poén, de sokadik alkalommal már kezd veszíteni a szórakoztatásából. Ötödször már aligha lehet olyan dalokat előhalászni, amit a többség ismer. Mert egy-két Michael Jackson- dal, Tina Turner- sláger még meg van akár a fiatalabb korosztálynak is, ahogyan talán le tudnak nyelni egy adásban egyszer egy Pavarotti- imitálást is, az idősebb nézők pedig már lehet, hogy hallottak egy-egy nagyobb slágert Beyoncétól, de mikor ezek az előadók már sokadik alkalommal jönnek elő, akkor egy-egy produkció mindig emészthetetlen lesz valamelyik korosztály számára. Jó, aztán vannak olyan kivételek, mint például én, aki Cserhátin, Hungárián meg Neotonon nőtt fel, manapság pedig Tina Turnert, Amy Winehouse- t és Whitney Houstont hallgatnak, de korukból kifolyólag tisztában vannak Rihanna legújabb számaival is, ám azért valljuk be, ilyenre igazán kevés példa van.

Illetve valahogyan a mezőnyt én ott éreztem a legerősebbnek. Egyértelmű volt, hogy győztesként Bereczki Zoli kell, kijöjjön az egészből, de a döntős mezőny további 4 énekese is megérdemelte volna a dobogó legfelső fokát, mind-mind más okból kifolyólag. Szandi például simán nyerhetett volna egy évadot, ha nem abba teszik bele, amiben BeZo is volt. De a kiesett énekesek mindegyikének is volt legalább egy igazán jó megmozdulása- a kivételt talán a nagy mellényúlás Soma, és a már első adásban kiesett Delhusa Gjon képezik. A második évad már vegyesebb volt: akadtak nagy mellényúlások (Pásztor Anna, Dukai Regina), de kifejezetten jó átalakulóművészek is (Pál Dénes, szórakoztatásban Kökény Attila, Hevesi Tamás, Sipos Peti, én kifejezetten kedveltem Keresztes Ildikót is). A harmadik sikeredett talán a leggyengébbre: ezt már nyújtották, mint a rétestésztát (akárcsak a negyediket és az ötödiket is), túl sok nemváltás volt (oké, hogy már megszoktuk, de Gáspár Laci vagy Tóth Gabi szerintem el is felejtették, hogy ők valójában milyen neműek), de a teljes mezőnyből is csak két igazán sokoldalú művész került ki: Gáspár Laci, aki hangban is remekül lényegült át, de nem ez volt a lényeg, ő inkább maga volt a show, Peter Srámek pedig elképesztően hozott női karaktereket, meg ő fektette a legtöbb figyelmet a hangutánzásra. Azt meg kikérem magamnak, hogy én most azért diétázok meg sportolok konkrétan, hogy olyan alakom legyen, mint neki. Ez kifejezetten igazságtalan. Na, mindegy. Itt tele volt a mezőny mellényúlásokkal (Bebe, Nyári lányok, Csonka András, Varga Győző, Rácz Gergő), meg néhány olyan "elmegy" kategóriás versenyzővel (Wolf Kati, Csobot Adél, Baby Gabi, Tóth Gabi). A negyedik ehhez képest mezőnyben felüdülés volt, hiszen azért itt is akadt mellényúlás (Vásáry André volt az abszolút, de Polyák Lillának vagy Király Lindának sem igazán ült ez a műfaj), meg "elmegy" kategória (Radics Gigi, Kozma Orsi, Kefír, Homonnay Zsolt), de tény, hogy a döntős mezőny teljes egészében meglepetést okozott. Veréb Tamásról senki sem tudta, ki, erre jött, látott, győzött, ahogyan ezt Julius Ceasar is megmondta annak idején. Engem kifejezetten meglepett, hogy Kocsis Tibó vagy Nagy Adri így át tud változni ellenkező vagy akár azonos nemű előadókká, ahogyan az is, hogy Muri Enikőnek sikerült kihátrálnia a három hétig tartó bénázásából, és onnantól kezdve kifejezetten jól levenni az előadókat nemtől és hangfekvéstől függetlenül.

És amiről nem esett még szó közben ugyanolyan fontos showelem, mint a versenyzők. A zsűri. Én azok közé tartozom, akik kimondottan szerették (ezért valóban nagyon odavoltam) az első évados zsűri felállást Liptaival, Majkával, Hajóssal és Lakatos Márkkal. Utóbbit egyébként én pont nagyon kedvelem, nekem bejön a nyitottsága és a kulturált humora, a kémia pedig tökéletesen működött köztük a másik három zsűritaggal. De ugyanilyen érzelmekkel voltam a második és a negyedik évados zsűri iránt is, amelyben ugye csak annyi a változás, hogy Lakatos helyett Bereczki ült a pult mögé. Zoli és Majka nagyon jó elhülyéskedtek, Hajós úgy, hogy a kémia megmaradt közte és többiek között, alkotott egy külön világot, de ez csak annyinak tudható be... Hogy ő Hajós András. Liptai Claudia meg dekorációként szépen ült mellettük, de voltak jó beszólásai, poénjai, ahogyan azt sem lehetne egy fél szóval sem állítani, hogy ne lett volna meg köztük a kémia a többiekkel. Most a zsűrihez veszem a műsorvezetőt is: Friderikusz Sándor mellett valóban nem volt meg az a családis légkör, ami Tillával igen, de mindkettő stílusával ugyanolyan jól tudott működni a műsor, ami kissé talán furcsa lehet, de igaz. A mellényúlás ebben a tekintetben is a harmadik évad volt, amibe Hajós helyére bedobták Havast, akit én bírok, de nem egy ilyen szórakoztató műsorba illő, ezt be kell ismerni. Nem tett hozzá semmi érdemlegeset a műsorhoz, poénjai nem voltak, időnként tiszta hülyeségeket beszélt, plusz néha látszott a zsűri társain, hogy kínosan érzik magukat az értékelései alatt- egy szóval nem illett közéjük, meg egyáltalán, ebbe az egész műsorba.

Annyit azért még megjegyeznék, hogy mint azt már feljebb említettem, a zsűri ugyanolyan showelem, mint a énekesek: szimbolikusan adnak egy pontszámot, de ez nem számít sokat, inkább az a feladatuk, hogy szórakoztassanak, mintsem, hogy mély, szakmai elemzéseket adjanak egy-egy produkcióról. Nemcsak azért, mert egy részüknek a zenéhez nem sok köze van, ezt meg tudnák oldani egy szakmai zsűrivel, hanem azért is, mert azt senki sem értené. A Sztárban sztár pedig nem is első sorban zenés, inkább szórakoztató műsor, még akkor is, ha formátumilag a lényege a zenei rész volna.

Az idei változások szerint Bereczki és Hajós helyét Stohl András és Papp Szabi foglalják el. Előbbi a kedvenc szinkronszínészem, és azon kevesek közé tartozom, akiknek semmi bajuk azzal, hogy egyszer, öt éve elkövetett egy kicsit nagyobb hibát. Ezen már túl van. Azt meg ne mondja senki, hogy ha Kovács Pista bácsi egyszer egy karambolt okozott volna, illetve emellett drogos is volt, majd a börtön után ezt a létformát maga mögött hagyta, akkor nem úgy gondolnák, hogy milyen erős és tiszteletreméltó ez, de ha Stohl András tette 2012- ben, akkor emiatt még 2017- ben is inkább kihagyják a Sztárban sztárt a nézők. Papp Szabi számomra teljesen ismeretlen, ahogyan a Supernem nevezetű együttese is, szóval ő lesz nekem a surprise a zsűriben. Azt mondjuk nem értem, hogyan oldják majd meg, hogy Stohl András nem lesz ott 10- én, lehet, hogy beültetnek valakit, esetleg 30 lesz a maximum pontszám, mert csak hárman fognak zsűrizni, nem tudom.

Én minden esetre kíváncsian várom a Sztárban sztár 5.szériájának első adását, érdekel, hogy vajon ez ötödszörre tud- e még tarolni, esetleg lehet- e még jó a Sztárban sztár ötödszörre is.

A bejegyzés trackback címe:

https://fashionandbooks.blog.hu/api/trackback/id/tr4612812680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.