Dalok, amik fontosak az életemben 2.

Sziasztok! Régebben, talán 2017 elején, ha az emlékezetem nem csal, volt egy "Dalok, amik fontosak az életemben" című bejegyzésem, amit egyébként imádtam írni. Már egyszer nekiültem egy új rész megírásának, de aztán a bevezető szövegen, és egy-két dalon kívül tovább nem jutottam, egy idő után pedig már inkább hagytam az egészet. Most azonban mindenképpen szeretnék egy új részt csinálni belőle, hiszen jó ideje tervben van, és mint mondtam, nagyon szerettem az első részt, úgyhogy jó kedvvel vágok bele a másodikba!

Az első rész főleg azokat a dalokat ölelte fel, amik egész életem során fontosak voltak számomra, és bár valószínűleg még találnék ilyet, ha keresnék, most inkább azokról a dalokról lesz szó, amik a jelenlegi életemben fontosak, vagy legalábbis az előző ilyen poszttól eddig a második részig egyszer fontosak voltak. A lista a teljesség igénye nélkül készül el, ugyanis minden dalt felsorolni meglehetősen sokáig tartana, úgyhogy persze biztosan van még, ami fontos számomra, de végül is ezek azok, amik annyira meghatározóak voltak az utóbbi időben ilyen-olyan okokból kifolyólag, hogy felkerültek a listára.

Ahogyan az első részben, úgy ez most sem egy toplista, a dalok teljesen random sorrendben következnek egymás után, attól függően, hogy mi jutott éppen eszembe. Akkor jöjjön is a lista, avagy további dalok, amik fontosak az életemben:

Anna Blue - Silent Scream

Erre a dalra egy Youtube- os szörfölgetésem során bukkantam rá, és már nem is tudom, miért, valószínűleg az unalmam szülte kíváncsiságból rákattintottam. A számos fordítónak köszönhetően magyar felirat is van a dalhoz, ha valaki esetleg az angol szöveget nem értené. A dal szövegét alapjában véve magaménak érzem, bár egyébként van egy barátnőm, aki tudom, hogy el fogja olvasni ezt a posztot, és egyébként hozzá talán még jobban is illik a szám mondanivalója. A kedvenc sorom pedig, amivel abszolút tudok azonosulni: "...Be that pinky little perfect princess, but I'm not that type of child." Libabőrös dal számomra, kedvencek között a helye.

 

Bereczki Zoltán - Ott leszek én

Nyálas, annyira, hogy majd elázok tőle, de attól még a lényem aprócska romantikus része elolvad tőle, főleg Bereczki hangján... Van ennek eredeti változata is, Michael Bublé- szám, aki akarja, azt is meghallgathatja, de én kifejezetten Bereczkivel szeretem. Ez főként a tavaly nyári kedvencem volt, akkor rongyosra hallgattuk a húgommal, de igazából azt el kell ismerni, hogy nagyon szép dal. Aki nem szereti a túláradó romantikát és a lassú dalokat, annak nem ajánlott, aki viszont szívbeli romantikus lélek, vagy csak egyszerűen szereti BeZo hangját, az hallgassa egészséggel.

 

Nirvana - Smells Like Teen Spirit

Erőteljes váltás az előzőekhez képest, igazi klasszikus rockhimnusz. De mint tudjuk, eléggé mindenevő vagyok, a rocktól pedig megbolondulok, mi sem támasztja alá ezt jobban, mint hogy tavaly nyáron körülbelül 40 fokban ugráltunk, igen, szó szerint ugráltunk erre a húgommal, az anyukámmal, az anyukám legjobb barátnőjével, és még két kis barátnőnkkel. Ha nem ismered ezt a számot, bár akkor nem tudom, hol élsz, akkor nyomás meghallgatni, ha meg ismered, akkor is, mert ez... Ez Nirvana. Talán nem kell ezt jobban megmagyarázni.

 

Aerosmith - I Don't Want To Miss a Thing

Akkor most maradnék egy kicsit a rock vonalon. Azon túl, hogy ez is egy abszolút klasszikus, és remélem, mindenki ismeri (ha te nem, akkor éppen itt volt az ideje, hogy megismerd), rongyosra hallgattam, de szó szerint, ráadásul attól mindenkit szeretnék megkímélni, amikor én ezt üvöltöm, mert valószínűleg egy halálos dolog. Az egyik legmegunhatatlanabb dal számomra ever, sosem tudtam annyit hallgatni, hogy elmenjen tőle a kedvem, pedig hallgatom már egy ideje, ráadásul az itt felsoroltak közül eddig ez része legrégebb óta az életemnek. Végül, de nem utolsó sorban pedig: ez számomra a leggyönyörűbb szerelmes dal, ha valaki dalban mondaná el nekem az érzelmeit, akkor lécci, lécci, lécci, ezzel tegye meg...!

 

Boo York, Boo York - Search Inside

Igen, tudom, ez így nem tűnik valami komolynak, de csak hallgassátok meg! Gyönyörű ez a dal, anno a mesében ez nem annyira tűnt fel, ez talán betudható annak, hogy a teljes verzió sokkal, sokkal jobb a rövidítettnél. Aki valaha is próbált bármit írni vagy akár bármit csinálni, amihez ihlet kellett, ami valamiért nem szállta meg, az azt hiszem, átérezheti a szöveget. A dalhoz, bár igen, a mesében elhangzó verzióhoz készült magyar változat, én mégis írtam egy fordítást a teljes dalhoz (az eredetit "Csillagfény"- ként fordították, az én verziómban "Bennem él" a címe), ami csak emeli számomra a jelentőségét. Plusz egyébként ez a kedvenc Monster High- filmem, amit tavaly már leszögeztünk, de ez mellékes. Igaz, ez a videó nem a hivatalos klipje vagy dlaszöveges verziója, de arra, hogy megtanuljam a szövegét, én ezt alkalmaztam, egész jó kis dalszöveges videó, még ha a képek giccsesek is néha. Bár azért a lelkem világos oldala szerint elég cuki ez a videó, de ezt vegyük úgy, hogy nem mondtam.

 

 

Coolio - Gangsta's paradise

Mint azt tudni lehet, nem vagyok egy nagy raprajongó, sőt régen konkrétan a hideg kirázott ettől a műfajtól. Már azért sokkal megengedőbb vagyok ezzel kapcsolatban, és mint már párszor tisztáztuk, zene terén eléggé mindenevő vagyok. Ez dal, azon túl, hogy szintén rongyosra hallgattam, és szintén nem untam meg soha, százezredik meghallgatás után sem, plusz, hogy eléggé nagy klasszikus, csak éppen rap terén, még az is abszolút mellette szól, hogy tulajdonképpen ez volt az a szám, ami valamelyest megszerettette velem a rap műfaját, és az első olyan rapszám, amit agyonhallgattam. Mindenkinek ismernie kell, ha szereti a rapet, ha nem, úgyhogy ha véletlenül még nem hallottad, azonnal pótold!

 

Laura Marano - The Me That You Don't See

A dal az Austin & Ally című sorozatban csendült fel, de természetesen nem emiatt került fel a listámra. (És igen, én néztem, sőt szerettem is az ilyesféle disneys trash sorozatokat.) Évekkel azután, hogy a tévében hallottam, és nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget, idén ismét rátaláltam erre a dalra, ezúttal a teljes verziójára, és nagyon mélyre hatolt. Nem tudom, miért, de az a srác jut róla eszembe, akiről a Szerelmi tanácsok kezdőknek - egy kezdőtől című bejegyzésem inspirálódott, pedig egyébként a szövegnek semmiféle kötődése nincs se hozzá, se a "kapcsolatunkhoz", mégis ahányszor ezt hallgatom, eszembe jut.

 

Anna Blue - Where Do I Go?

Igen, újabb Anna Blue- szám, de a kettő között képtelen voltam választani, egyszerűen mind a kettő libabőrös zenei élmény számomra. Arra konkrétan emlékszem, hogy egy nap ebben a tanévben ezt eléggé agyonhallgattam, és bizony, ez a napom elég erőteljesen a továbbtanulásról szólt. Amivel kapcsolatban egyébként tényleg elég komoly félelmeim, és gyomorgörcsöm van, ha szóba kerül. Egyszerűen csak nem akarom. Ez a dal pedig mintha tökéletesen nekem, és pont az én problémámról íródott volna, köszönöm szépen. Mondanivalóban talán az egyik legközelebb áll hozzám a felsoroltak közül.

 

Bon Jovi - Always

Nos, újabb kihagyhatatlan rockhimnusz, amit gyerekkorom óta hallgatunk a családdal (édesanyám plátói szerelme mindig is Jon Bon Jovi volt, és azt be kell ismerni, hogy azért egy bizonyos korszakában valóban elég jó pasi volt, még ha túl öreg is hozzám...). Az utóbbi időben pedig teljesen rákattantam, ezt is addig hallgatom, amíg meg nem unom, de egyelőre nem mutatkozik úgy, hogy megunnám... Ezért is klasszikus. Ráadásul Jon Bon Jovi fenomenális és megismételhetetlen hangján túl az Aerosmith- szám mellett egyértelműen ez a világ másik legjobb szerelmes száma szerintem, ezzel is elfogadom a szerelmi vallomást... Hidd el, ha azt hiszed, nem ismered, is rá fogsz jönni, hogy de, ismered ezt dalt, amint meghallod a zenét az elején.

 

Hooligans - Apám

Ugyebár említettem már párszor, hogy a Hooligansen nőttem fel, ráadásul pár hete koncertjükön is jártam. Ez a dal azonban viszonylag új, 2016- os, így ez már jócskán az életemre jelenleg hatással lévő dalok közé sorolható. A Hooliganstől persze sok kedvencet és számomra fontos dalt ki tudnék emelni, az előzőben is csak kettőt említettem, most pedig csak ezt fogom. Egyszerűen azért, mert az utóbbi időben ezt hallgatom rengeteget, s bár hála jó Istennek a szövegét még nem érezhetem magaménak, azért mindig édesapám jut eszembe róla, aki sajnos már igen. Ráadásul elég mély gondolkodásokat futtatok a fejemben minden egyes meghallgatásakor, szóval hadd szóljon!

 

Mecano - Hijo de la Luna

...Avagy a hold fia. Ezt lehet, hogy kevesebben ismerik, de egyébként nem a gyönyörű zenéje miatt jelentős számomra, bár tény, hogy nagyon szép ez a dal. Már kétszer tettem említést arról, hogy egy iskolai akció keretein belül került sor életem első báljára, amire több táncot is megtanultunk. A bécsi keringőre klasszikus választás, többször szokták ezt alkalmazni akár szalagavatók esetében. Mi is erre keringőztünk, és amellett, hogy ez volt az első tánc, amit megtanultunk, így ezt nyúztuk legtovább és legtöbbször, ezzel kezdtük a bemutatót is, és amint meghallom az első hangjait, elönt a déja vu. Visszamennék. Tényleg.

 

Demjén Ferenc - Jégszív

Megint csak életem első báljához kapcsolódik. Legalábbis részben biztosan. Tudom, hogy az egyik barátnőmmel táncoltunk rá (még mindig tudom, hogy valószínűleg ezt is olvassa), közben pedig torkunk szakadtából üvöltöttük a refrénjét. Körülbelül egy-másfél hónappal később egy kicsit összevesztünk (ez inspirálta egyébként a Szerelmi tanácsok kezdőknek - egy kezdőtől című bejegyzésemet), és pont akkoriban jártam egy Demjén- koncerten, amin természetesen felcsendült ez a szám is. Hát akkor ez elég szíven ütött... Ráadásul egyébként az első bálom vége jut róla eszembe, bár nem is teljesen a végén szólt ez, a hangulata és a hozzá fűződő emlékeim mégis a végével teszik párhuzamba. ,,Jégbőőől vagyoook. Talán fel sem olvadoook..."

 

Lea Salonga - Reflection

Zárásként muszáj volt ezt beraknom... (Szerintem) a Mulan és talán minden rajzfilm leggyönyörűbb dala. Ez a szám, amivel teljes mértékben azonosulni is tudok, ahogyan biztosan többen is, hiszen hányszor kell egy maszkot viselnünk, elrejtenünk, hogy kik is vagyunk valójában, azért, hogy az emberek elfogadjanak bennünket. A dalszöveg többféleképpen értelmezhető, így még szélesebb réteg számára lehet fontos, érezhetik úgy, hogy róluk szól. Mindenképpen libabőrös zenei élményt tud okozni ez a szám. Ezt a dalt egyszerűen imádom magyarul, angolul, Auth Csilla is gyönyörűen énekli, Lea Salonga pedig talán egy kicsit jobban is - bár őszintén, én mindkét verziót ugyanannyira szeretem. Ahogyan jó ez teljes, s rövidített verzióban is. Most a teljeset linkeltem be, mert azt talán kevesebben ismerik, mindenképpen megéri meghallgatni.

 

 

Talán sok volt a szentimentális gondolatom ebben a mai bejegyzésben, de számomra ez jelenti azt, hogy zene. Amikor valamiről vannak gondolataim. Más nehezen lesz fontos számomra.

Remélem elnyerte a tetszéseteket a listám, osszátok meg velem egy kommentben, hogy tetszett a bejegyzés, mit ismertetek, mit nem, mi milyen hatással volt rátok... Aztán meg legközelebb találkozunk. Addig is szép napot!