If you can dream it, you can do it.

Divat, könyvek és a többi

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

2019. február 28. - Coco Chanel Eszterrrka

nondisneylovecollage-4872.jpg

Sziasztok! Igen, ide is elértünk. Ezután már csak egy dalos-toplistás poszt lesz, ez meg csak afféle ráadás a nagy finálé előtt, aminek annyi a lényege, hogy húzom vele még az időt, én élvezem, ti meg vagy velem vagytok ebben, vagy nem. A cím meg hihetetlenül idiótán van megfogalmazva, de hát ez a Disney- toplistám ráadás bejegyzése, arról ő nem tehet, hogy éppen arról szól, hogy nem Disney... Ellentmondások forever.Amúgy lehet, hogy ez egy kicsit kusza poszt lesz, mert kissé fáradt vagyok, de ezt ma még meg akarom írni. Szóóóval. Először lett volna egy tizenötös Barbie- toplista, ami végül el is készült, de úgy döntöttem, hogy nem fogom publikálni. Eredetileg ez a lista is 15 dalt tartalmazott volna, amivel eleinte meggyűlt a bajom, aztán meg már éppen azért gyűlt meg vele a bajom, mert túl sok jó dalt találtam. Meg túl sok meséről akartam említést tenni. Túl sok volt a különleges hangzásvilág. Satöbbi, satöbbi. De végül csak összeállítottam egy épkézláb 10- es listát, ami amúgy simán lehetne hosszabb, komolyan fáj a szívem egy-egy darabért, ami sajnos lemaradt, de igyekeztem egy mesét csak egyszer említeni, és innen-onnan szemezgetni.

Az Universaltól jöhetett volna egy-két Barbie- dal simán (Tudnom kell, Rám ragyog a fény, Keep on dancing, A hercegnő és a koldus bármelyik darabja stb.) és ha akartam volna, akár a top 3- ba befért volna a Monster High Boo York Boo Yorjának Csillagfény/Search Inside című dala, de ezeket kihagytam, és végül inkább csak a Pixar és a Dreamworks alkotásaiból kerültek ide dalok. Egy-két kivétellel, mint például az ilyen listákról teljesen kihagyhatatlan Anasztázia. Amúgy egy ilyen lista sokkal macerásabb, mint egy Disney- toplista, mert itt azt sem tudod, hol kezdj hozzá... Egyszerűen annyi rajzfilm van, ami nem a Disneynél látott napvilágot, hogy ihaj. Az mondjuk már egy másik kérdés, hogy az egeres cég tudja leginkább, zene terén mi is kell egy jó filmhez (mármint szerény véleményem szerint), de más stúdiók is adtak ki a kezük közül igen csak jó betétdalokat, a mesékről már nem is beszélve.

A Pixart alavetően nem a zenéért szeretjük (nem véletlen az, hogy csak egy musicaljük van), én legalábbis biztos nem, és legtöbb esetben a Dreamworksnek sem sikerült felérnie a Disneyhez - de persze akadnak kivételek, aminek az alátámasztására ez a lista is szolgálhat. De mint mondtam, akadtak kimaradt dalok, amiket azért így mellékesen lejegyzek, ahogyan már kitalálhattátok, hogy a 10 legjobb Disney- dalnál is teszem majd.

Az Anasztáziából kábé minden lemaradt dalért fáj a szívem, az egy olyan mese, amiben kivétel nélkül minden szám jó. Komolyan, vetekszik a Disney alkotásaival. Aztán az Egyiptom hercegéből lemaradt a Hatalmad itt nem nagy szám című antagonista ének, ami eredetileg nagyon harcolt az Anasztáziából Raszputyin dalával, de végül egyik sem fért fel a tízbe. Pedig komolyan csípem a többisten hitről szóló dal stílusát és zenei világát. Abból a meséből amúgy az egész soundtrackért rajongok (néha előfordul, hogy elalvás előtt csak úgy meghallgatom, mert miért ne), de szigorúnak kellett lennem vele. Aztán ott van a Toy Story Jóbarátja/You've got a friend in me. Nem jó szám, inkább afféle erős, fülbemászó közepes, de olyan módon ikonikus, hogy a 12- ben még benne volt, aztán kiszórtam. Pedig még csak nem is szeretem, na mindegy. Az Irány Eldorádó!- val is bajban voltam, mert a daloknak nagyon hasonló a hangzása, és van egy nagyon érdekes, szerethető világuk, de nagyon nehéz volt egyet-kettőt szétválasztani. Először a tízbe bele is nyomtam egy számot onnan, de végül most átjavítottam, mert egyszerűen... Ott hallgassátok simán csak a teljes soundtracket. Aztán vérzett a szívem a Coco miatt is. A Pixar egyetlen musicaljének a dalai elsőre annyira nem fogtak meg, de aztán valahogyan mindegyik beférkőzött a szívembe, vicces, hogy talán az ikonikus Emlékezz rám/Remember me a legkevésbé. Az Un poco loco az, ami éppenhogy lecsúszott a listámról, nagyon sokáig bérelt helye volt rajta.

Ha érdekel a Disney- dalok listája, akkor csekkold itt:

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

A lista megint teljesen szubejktív, bla, bla, és akkor jöjjön az, ami valóban érdekes, vagyis a top 10:

10. It is you
(Shrek, 2001)

Öhm, eredetileg ez nem volt benne a tízben. Nem azért, mert nem szeretem, sőt. Inkább volt bennem egy afféle csakazértis érzés, végül inkább mégis ideszúrtam. Hogy miért? Egyszerű. Gyönyörű ez a dal. Meg persze alapvetően a Shreket is szeretem, nagyon is. És ahogyan a mese, úgy a dal is kultikussá nőtte ki magát. A Shrek alapvetően újított a meseiparon (vagy legalábbis a mesék felfogásán biztosan), valami olyan színfolt, ami nem véletlenül annyira közkedvelt, ráadásul a mai napig egyedülálló. Ez a dal alapvetően nem igazán ezt a vonalat erősíti, inkább csak egy szép, mesébe illő szerelmes dal, de annak eléggé őszinte. Olyan mesékre nem jellemzőmódon őszinte. Nehéz ezt megfogalmazni. Mindegy, beszél ez magáért.

 

9. Hűvös szél szárnyán/Touch the sky
(Merida, a bátor, 2012)

Alapvetően a Merida, a bátor nem tartozik a kedvenc meséim közé, Pixar- berkekben meg aztán biztos, hogy gyengécske alkotás, de magát Meridát és az anyjával való kapcsolatának bemutatását szerettem, ahogyan a zenei világát is. Imádom a skótos beütést, mondjuk én kábé mindent szeretek, ami szorosan kapcsolódik egy adott nép kultúrájához. Ez a dal igazán angolul szól jól (Touch the sky), ugyan Lola cuki kislányos hangja sem szólaltatja meg rosszul, illetve passzol Merida magyar hangjához, aki valamilyen általam érthetetlen oknál fogva Lamboni Anna lett (szerintem Meridához ennél egy mélyebb, határozottabb, tökösebb hang illett volna, de mindegy), nála azért Lola és ez a dal jobb párosításnak bizonyultak. De ebből akkor is az eredeti az igazi, amúgy van benne valami tipikus disneys beütés, de aztán ott a skótos hangzás... Ehh, jó ez a dal.

 

8. Légy hát útmutatóm/Better than I (József, az álmok királya, 2000)

Ugyan a legtöbbek elfeledték ezt a filmet, aminek az oka valószínűleg az, hogy elhomályosult a nagy előd, az Egyiptom hercege mellett (ennek ellenére én mind gyerekként, mind mai fejjel ezt a filmet preferálom), illetve ez nem mozifilm volt, csak DVD- n jelent meg, ami nagy kár, mert ez bizony jóval többet érdemelt volna ennél. Egy említést ezekért is megérdemelt a listán, és bár a szívem mindig is inkább errefelé húzott, azlrt azt el kell ismernem, hogy az Egyiptom hercege jobb zenével rendelkezik. Még ha engem a sztori ebben az esetben jobban meg is értinetett. De a Légy hát útmutatóm akkor is egy gyönyörű szép dal, magyarban Miller Zoltán hangjával, akiről már megbeszéltük, hogy a másodlagos hang-szerelmem. Ez a dal meg hittől és nem hittől függetlenül szép, sőt gyönyörű, ahogy van. Egyszerű, de nagyszerű.

 

7. Sose törik be a vadló/You can't take me
(Szilaj, a vad völgy paripája, 2002)

Na most, a Szilajjal is voltak gondjaim, ugyanis, bár elfelejtettem említeni az előbb, de ebben is kivétel nélkül csak jó számok vannak, ami amúgy nem meglepő, ha tudjuk, hogy Hans Zimmer keze van a dologban. Ráadásul a dalokat Bryan Adams énekelte fel, akivel nem hiszem, hogy lehet vetekedni, de azért nem panaszkodhatunk Szolnoki Péterre sem, az az ember is nagyon tud énekelni (nagy kár érte, hogy a BonBonban gagyikat énekel, amiket a meseiparban leművelt, az káprázatos). Ugyan a film nagy slágere a Vártak rám lett, nekem jobban bejön a Sose törik be a vadló, ami egyszerre fülbemászó és szívszaggatóan érzelmes, ráadásul az animációk és az egész, ahogyan van egyszerűen gyönyörű. Gyerekként meg a Sziljatól mindig szomorú lettem, ettől a jelenettől különösképpen, azóta régen is láttam már. De ez a dal csodálatos.

 

6. Mert ő küld száz csodát/When you believe
(Egyiptom hercege, 1998)

Ahogyan a legtöbben ismerik, When you believe, méghozzá Whitney Houston és Mariah Carey előadásában. Talán ők is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a dal akkora sláger lett, amekkora, ennek ellenére tényleg jó szám. Sőt őszintén szólva, én kicsit túlzásnak tartom Houston és Carey ajnározását ebben az esetben, mert igen, tényleg aranytorkú nők, de azért nem véletlen az, hogy ez a szám minden előadásban gyönyörű: ugyanis itt nem az előadók, hanem a dal önmagában is egy csoda. Én a magyart is kifejezetten szeretem, Auth Csilla hangja kifejezetten nagy kedvencem (biztos van, akinek túl nyávogós és magas, nekem tetszik), ami jól működik Kovács Nóráéval, de nem is ez a lényeg. Egyszerűen van ebben valami varázslatos... Ez a dal szerintem bárkit képes megfogni, higgyen ebben, abban, vagy akár semmiben. Mert fogalmam sincs, hogy csinálták, de az Egyiptom hercege nem csak hívők számára megfogó egy film. Amikor pedig a kislányok héberül énekelnek... Ahh, libabőr.

 

5. Apám szárnyain/On my father's wings
(A bűvös kard - Camelot nyomában, 1998)

A bűvös kard az egyik leginkább elfeledett mese, ami csak létezik, és igen, én is eléggé elfelejtettem. Így kellett egy kis kutakodás, de rájöttem, hogy kifejezetten jó számokat tartalmaz a soundtrackje (a mese is jó, megnéztem azóta), mindegyik darabban van valami igen csak jó, az Apám szárnyain pedig ezek közül is kiemelkedik számomra. Kayley egy teljesen alulértékelt hősnő, ez a dal pedig egyszerűen gyönyörű. Amikor először, angolul meghallgattam, nem volt rám valami nagy hatással, aztán egyszer, pár nappal később elkezdett járni a fejemben. Akkor még egyszer meghallgattam, és azóta... Ahj. Nem sok mindent tudok rá mondani azon túl, hogy ennél kevés szebb dal létezik a világon. Ráadásul valami olyan finom, szép módon dolgozza fel az apa hiányát, hogy szavak nincsenek rá, az előzőhöz hasonlóan libabőrös, könnyfakasztó nóta, csak valamiért méltatlanul elfeledett. Magyarban megint Auth Csilla énekel, számomra hihetetlen, ahogyan ő a lassú, lélekmelengető dalokat előadja.

 

4. Vár a múlt/Journey to Past
(Anasztázia, 1997)

Ugyan próbáltam a lehető legminimálisabra csökkentei az Anasztázia- dalok számát, de ez kihagyhatatlan. Sok itt a lassú dal, de egyszerűen mi van, ha ezek az igazán jók? Bár persze a nagyobb hype- ot a Volt egy régi december kapja, azért sajnálom, hogy amellett a Vár a múlt fénye kicsit elhomályosul - merthogy ez nem rosszabb szám annál. Ugyan nekem nincs bajom Pápai Erikával Anasztáziaként (biztos van, akinek nem annyira jön be), azért ebben az esetben a Journey to past című angol verzió a jobb, több szempontól is, bár azért meghajolok persze megint a magyar fordítás előtt. Anasztázia vágy dalocskája simán vetekszik a Disney- hercegnőkével (és nem, attól, hogy a Disney felvásárolta a Foxot, Anasztázia nekem nem Disney- hercegnő, és pont), gyönyörűen fejezi ki, hogy mire is vágyik: egy szerető családra, meg akarja ismerni a múltját. Őszintén szólva, ahogyan Kayleyt nem irigylem az apja elvesztéséért, úgy Anasztáziát sem az egész családjának, múltjának elfeledéséért. Nem igazán tudok mást írni, mint amit az eddigiekben, gyönyörű szép ez a szám.

 

3. Life is a highway
(Verdák, 2006)

Na most lehet nézni, hogy nekem meg mi bajom van, és igen, ez egy elég éles váltás az előbbiek után, de mit tegyek? Szabályosan imádom ezt a számot. Nem mondanám, hogy a Verdákon nőttem fel, mert tkp.kiskoromban nem is láttam, azóta viszont megnéztem, és beleszerelmesdtem, bárki mondhat rá bármi rosszat (mert nem a legkedveltebb Pixar- film). Azt meg leszögezném, hogy szerintem mocskosul jó zenéje van, az első részben még egy szám hangzik el, a Real gone, és nekem az is nagyon tetszik, bár azért a Life is a highway- t preferálom ez esetben. Nem egy tipikus mesedal, pörgős, szerintem simán rádiós hangázsa van, közben meg nagyon beleillik a sztoriba. Az igaz, hogy a mesében kaphatott volna valami prögősebb klipet (csak néztem, hogy ezt a lassú menetet most komolyan gondolják?), de ezt kompenzálja a hivatalos videoklipje, meg a szám maga. Nagyon más, mint a többi a listán, és talán ez is az oka annak, hogy annyira szeretem, ráadásul mostanság kicsit rá is vagyok kattanva. De szerintem ez egy jó dal, és kész.

 

2. Volt egy régi december/Once upon a December
(Anasztázia, 1997)

Ezt szerintem kábé mindenki egy ilyesmi helyre várta, és ebben az esetben nem okoztam csalódást, ugyanis klisés, nem klisés, ez a dal gyönyörű, és megvan az oka annak, hogy miért lett akkora sláger, amekkora. Van benne valami titkozatos, gyönyörű, megható, varázslatos, elkápráztató. És ezzel valahogyan sikerült körülírnom szerintem az egészet. Kiskoromtól fogva ez volt a kedvenc Anasztázia- jelenetem (mert szép volt benne a ruhája, haha), már akkor éreztem azt a varázslatos légkört, ami ezt körüllengi, vagy nem tudom. Először amúgy hezitáltam, hogy a Vár a múlt kerüljön előrébb, és bizonyos szempontból logikusnak is gondoltam volna a döntést, de aztán eszembe jutott, hogy anyukámmal ezt hányszor hallgattuk és énekeltük, sőt tesszük ezt a mai napig, amikor eszünkbe jut, neki ugyanis ez minden idők kedvenc mesedala. Disneyt, mindent számítva. Egyszer ez még talán sok könnyet fog okozni, jelenleg annyit tesz, hogy a Volt egy régi december kifejezetten különleges helyen van a szívemben.

 

1. La llorona
(Coco, 2017)

Bár a többbi helyezett kérdéses volt sokáig, a La llorona sosem mozdult el a helyéről. Fogalmam sincs, minek köszönheti, hogy ennyire megszerettem, de egyszerűen imádom. Először is, ennek a számnak csak spanyol verziója létezik, nincs se angol, se magyar, ami egy kicsit még szebbé teszi, és őszintén szólva, imádom a spanyol nyelv hangzását. És nem hiszem, hogy ez lefordítva lehetne olyan jó, mint így. Az Imelda hangját adó Alanna Ubach valami olyan módon énekel drámaian, hogy azt én nem igazán tudom leírni, és azért ismerjük el, bár Ernesto nem a legjobb arc, Antonio Solra egy rossz szavunk sem lehet - Tehetség, nagy betűvel. Ha megnézzük a fordítást (magyar fordítást nem tudok hozzá, csak angolt, úgyhogy elnézést attól, aki angolul nem tud), akkor még mélyebb az összhatás, a dal tökéletesen Hectornak szól Imeldától. (Na, hogy ebben a kis szövegben mennyi spoiler hangzott el.) Valahogy az egészben a spanyol, a mexikói hangzás és a drámai ének olyan szépséggel keverednek, hogy én sikeresen beleszerettem ebbe a dalba. Úgyhogy nehezen írom ezt jobban körül, egyszerűen jó, ahogy van, és kész.

 

Szóval, ez volt a mi kis ráadás bejegyzésünk, ami a megszokottól eltérően most nem az utolsó rész után, hanem előtte került ki. Milyen kis cseles vagyok, haha. Nagyon kíváncsi vagyok, mi a ti véleményetek, egy ilyen téme esetében aztán jó sok helyről lehet csemegézni a jobbnál jobb dalokból. Az egyetértéseteket, egyet nem értéseteket nyugodtan osszátok meg velem egy komment formájában, illetve kérdésetek, kérésetek van, e-mailben is bátran írjatok a fashionandbooksbusiness@gmail.com címre, he gondoljátok, akkor Instagramon is követhettek, @fashionandbooksblog néven vagyok elérhető. Ha azonban úgy gondoljátok, hogy köszi, elég belőled a blogon is, akkor legközelebb talákozunk, akkor már a disneys lista nagy fináléjában. Addig is szép napot!