If you can dream it, you can do it.

Divat, könyvek és a többi

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

2019. március 06. - Coco Chanel Eszterrrka

3ca1b4411f538e9189b4755ac784fce6.jpg

Sziasztok! Hát igen, ez is elérkezett: befejezzük a top 50 Disney- dalos sorozatunkat. Hogy őszinte legyek, nagyon élveztem ezt írni, sajnálom is, hogy vége. Persze eltekintve attól, hogy ez egy baromi nehéz meló volt, és minden dal esetében a pillanatnyi kedvem döntött, igazából át volt ez gondolva, sok volt variálva a listán, de végül is ezek a dalok, ebben a sorrendben kerültek fel. Ami korántsem jelenti azt, hogy nem fájt a szívem egy-egy kihagyott darab miatt, és persze ezekről a mai lista elkezdése előtt esik majd szó. De előtte, mint afféle finálénál, most is kell egy kis rizsázás.

Azt már leszögeztük, hogy nem azért van csak egy-két klasszikus darab a listán, mert azok ne lennének jók, és nem tudom őket elismerni, egyszerűen a szívemhez nem nőttek hozzá annyira, mint az újabbak, és bizony az én világomnak a Hófehérke zenéje irritáló, az Alice Csodaországban- dalok unalmasak, a Dumbóban felcsendülőkre meg nem is emlékszem. Egyedüli, amire igen, az a Kisbabám (Baby Mine), de én ahhoz túl érzéketlen köcsög vagyok. Szóval igen, akad velem egy-két gond. Pár nagy cím pedig csak azért maradt ki, mert sajnos nem maradt rá hely, mert ilyen vagy olyan okból kifolyólag a másik 50 számomra fontosabb volt, jobban szeretem, így tisztább szívvel írtam őket a listára.

Ilyenkor 10 pluszt kéne írni, de ezt most bevallom, annyira nem gondoltam át, így biztos, hogy több lesz ezen a plusz listán, de sajnálom, Disney- berkekben zenéből nehéz nem jót mondani. De akkor lássuk is, kik azok, akik ugyan a listára nem kerültek fel, de fáj értük a szívem rendesen.

A Hamupipőke (1950) gyerekkorom kedvence volt, viszont egyetlen dal van csak, ami akkor is megragadt, és máig szeretem, ez pedig a Tündér keresztanya Abrakadabrája (Bibbidi-Bobbidi-Boo). A Pán Péter (1953) máig ikonikus Szállj, csak szállj (You can fly) című betétdala magam sem tudom, hogyan maradt le a listáról, de végül leszorult róla, bár amúgy alulértékeltnek tartom. A dzsungel könyve (1967) is tartalmazott nagyon jó kis dalokat, főként Balu vicces énekét, az Egy-két jó falatot (Bear naccesities) szeretném kiemelni, nagyon jó kis dal, egyedül azért maradt le, mert nekem az mindig "fiús" mese volt, és valahogyan mára sem nőtt annyira a szívmhez, pedig kifejezetten jó. Az Olivér és társai (1988) Why should I worry?- je egy egészen kivételesen jó kis nóta, nagyon sokáig benne volt az ötvenben, aztán jött valami, ami letaszította, de csakis azért, mert magával a mesével nincsenek emlékeim, és a dalt sem igazán ismerem magyarul, még csak azt sem tudom, mi a címe.

A szépség és a szörnyetegben (1991) is voltak még jó kis betétdalok, bármelyiket kiemelhetném, de őszintén szólva nekem csak az említett 3 volt igazán emlékezetes - még akkor is, ha az Őrá vártunk rég egy darabig listán volt. De valamiért nekem túlságosan Belle- effektus. Utólag hozzáteném, hogy a Vesszen a szörny is egy keserűen jó kis nóta, de nekem sosem volt emlékezetes, pedig tényleg dallamos, és jó is. Az Aladdinból (1992) lehagytam a Jóbarát (Friend like me) c.betétdalt, mivel a Prince Ali hozzám közelebb áll, és nem akartam más dalokat lehagyni Dzsini kétszeri szerepléséért. A Notre Dame- i toronyőr (1996) Quasimodója is dalra fakadt, méghozzá egy jó kis dalocskában az Ott járnék (Out there) címen, végül ezt is lehagytam, pedig volt olyan időszakom, amikor szerintem ez a top 20- ra is elegendő lett volna. És az a szám valóban egy remekmű. Csak éppen, amikor a lista készült, nem igazán éreztem úgy, hogy helyet kellene neki szorítanom.

A Herkules (1997) bármely dala feljöhetett volna, eredetileg az Erről mítosz szól (Gospel Truth) nagyon sokáig benne is volt, végül döntenem kellett, hogy a múzsák melyik darabja maradjon, és inkább a kicsit prögősebb Ő a sztárra esett a választásom, de egyébként a kezdő dalra sem panaszkodhatunk. (Eredetileg a hádészos repríz miatt ez maradt volna, de végül nem így lett.) A Mulanban (1998) nagy volt a harc a Hozzon örömet e nap és a Katonák dala (A girl worth fighting for) között, végül előbbi nyert, de az utóbbi is jó kis nóta. A Tarzan (1999) legszebb dala A szívem vigyáz rád (You'll be in my heart), de megint csak, nekem ez nem annyira hatolt a szívemig. Pedig tényleg szép dal, a gyorsabb verziója tetszik is, de a mesében felcsendülő nekem már sok, és mégsem elég. A Mackótestvérben (2003) is kivétel nélkül jó dalok voltak, hála Phil Collinsnak, magyarban Szolnoki Péternek, de végül engem csak a kezdő vett meg annyira hogy a listán is helyet kapjon, pedig kétségtelen, hogy a Repül a léptem (On my way) is nagyon jó dal. A hercegnő és a béka (2009) Evangline- je hihetetleül nyálas, de pont ettől olyan jó, végül azonban Ray danolászása kimaradt, ahogyan a Van egy város (Down in New Orleans) című kezdő track is, pedig az sokáig benne volt az ötvenben. Az Aranyhaj és a nagy gubanc (2010) záródala is igen ütős, végül azért maradt le, mert sokáig nem tudtam a létezéséről, mert nem szoktam megvárni a film végén (uppsz). 

Az előző részeket az alábbi linkeken tudod megtekinteni, ha eddig nem láttad őket:

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

Na, és most, hogy az önpromó is megvolt, a mesetörténelem szinte minden Disney- dalát is felsoroltam egy ötrészes sorozatban, jöjjön is a nagy tízes, az elit, az én kedvenceim, avagy a 10 kedvenc (számomra legjobb) Disney- dalom.

 

10. Egy új élmény/A whole new world
(Aladdin, 1992)

Az egyik legikonikusabb Disney- szerelmes dal evör, ráadásul jó sok pici élményem kapcsolódik hozzá, előszeretettel énekelgetjük ezt a barátnőimmel suliban. Igazi kötelező darab, ráadásul pont attól olyan jó, hogy cuki és nyálas, és olyan szinten romantikus, hogy bah. Egyszerűen ezt a párost és a dalukat pont ezért lehetetlen nem szeretni. Miközben a dal is eléggé varázslatos hangulatot áraszt, egy varázszőnyegen repüljük körbe a világot, közben meg én szerelmes lehetek Miller Zoltán hangjába. És ezt még az sem tudja elrontani, hogy ebben a dalban Janza Kata valamiért idegesítő fejhangon énekel, bár ha ezt nem tette volna, lehet, hogy még egy magasabb pozícióba is befér ez a dal... Mondjuk azért még mindig a Lea Salongá- s eredetit ajánlom, de csss, a magyar is jó.

 

9. Tűzörvény/Hellfire
(A Notre Dame- i toronyőr, 1996)

Brutális, sötét, gonosz, romlott, és IMÁDOM! A Notre Dame- i toronyőr eleve olyan szinten sötét, ami gyerekmesébe nem igazán a legajánlatosabb (és még így is a lightos verziója Victor Hugo regényének), és ez a dal okozza a leginkább sötét pillanatokat. Frollo éneke kiemelkedik a főgonoszok dalai közül, még ha alapvetően szerintem a többi is jó. Párizs főbírója tudja magáról, hogy igaz ember (khm...), és nem érti, hogy az benne, ismétlem, benne, a mindenkinél csodálatosabb, igazabb, tisztességesebb emberben (khm 2...) hogyan gyúlhatott szenvedély egy szemérmetlen cigánylány iránt. Egy egész mozi van ráépítve arra, hogy Frollót beindította Esmeralda, aminek a kimondója ez az ének, amiben Máriához imádkozik bűntelen emberünk (khm 3...). Az egész magában hordozza az egyházi énekek hangulatát, és ez vegyíti a Disney- gonoszok dalainak stílusával, igazi kincs ez a dal. A Disneytől pedig kifejezetten merész vállalás, ahogyan az egész film az. Remekmű. És akkor ajánlom Peter Hollens nemrégi feldolgozását is, talán még jobb is, mint az eredeti.

 

8. Az élet az úr/Circle of Life
(Az oroszlánkirály, 1994)

Az élet az úúúúr!!! Na, most, nem tudom, ez kinél hogy van, de mivel nálunk valamiért van egy ismerősömben egy olyan berögződés, hogy ő tud énekelni, méghozzá ezt nagyon jól tudja énekelni (nincs rossz hangja, de jó meg pláne nem), ezért hallottam én ezt már elég rosszul előadva is, ezek után meg még jobban tudom értékelni Szulák Andrea munkáját. Ami egyébként olyan szinte jobb Elton John Circle of Life- jánál, hogy amikor anyukám életében először hallott belőle egy részletet angolul, megkérdezte, hogy ez ilyen rossz angolul? Igen, ehhez, hogy igazi remekmű legyen, bizony magyar szinkronra volt szükség. De egyébként hihetetlenül hangulatos, átadja az egész mesét, az elején az afrikai szöveg zseniális alap, az egésznek van egy olyan jó kis "magasztos" hangulata... Ennek a dalnak az esetben inkább ne is én beszéljek, a dal majd beszél magáért.

 

7. Ahogy csillan a távoli fény/How far I'll go
(Vaiana, 2016)

Ez a dal eredetileg az ötvenben sem volt benne (ismertem, de ennyi), aztán miután megnéztem a Vaianát, ami amúgy sokkal rosszabbul hangzik a Moanánál, de mindegy, szóval miután megnéztem, rájöttem, hogy szerelmes vagyok ebbe a számba, olyan szinten, hogy első tízben a helye, sőt végül régi kedvenceket is hátrébb szorított. Fuh, ez egy jó hosszú mondat lett. Szóval sok mindent mondhatunk az új Disneyre, szerintem a Vaianára vagy éppen a Zootopiára minőségben nem igazán érkezhet panasz, és ez előbbi esetében igaz a zenére is, annak ellenére, hogy az én top 50- be csak az ügyeletes főszereplőnk "vágy" dala fért fel. Vaiana messzire vágyik, unja a szigetet, hívja őt a végtelen. Ezt pedig egy csodálatos dalban énekli meg nekünk.

 

6. Erős légy/I'll make a man out of you
(Mulan, 1998)

Mondtam már, hogy ez a lista egy köcsögség? Egy kicsit sajnálom, hogy "csak" hatodik lett ez a szám, de mindegy. Az egyik valaha volt leginspirálóbb Disney- dal, amit egyébként szerintem minden egyes edzőteremben bátran játszhatnának. A szöveg inspirál és tanít, közben a képsorok... Emberek, a képsorok! Ezt videó nélkül szerintem nem érdemes hallgatni, hiába van ott Stohl András hangja (említettem már? Igen, miatta egy voks a magyar verzióra), ez a kiképzéses klipekkel együtt üt igazán. A katonák sorai viccessé teszik, közben amúgy ez egy komoly szám, az a rész pedig, amikor Shang elküldi Mulant, végül pedig Mulan magmássza az oszlopot... Na, az a személyes kedvenc jelentem az egész filmből, és egyébként a Disney- történelemből is az egyik kedvencem. Valamiért mindig izgulok Mulanért, hiába tudom, hogy sikerül neki. Igazi frenetikus élmény nekem ez minden egyes hallgatáskor, libabőr, borzongás, inspiráció, zsenális, amit tud, imádom. (És amúgy teljesen mellékesen ott van Shang felsőteste, de na, ez már tényleg teljesen mellékes.)

 

5. Ima/God help the outcasts
(A Notre Dame- i toronyőr)

Az egyik, ha nem leggyönyörűbb, egyben pedig a legönzetlenebb Disney- dal, amit csak ismerek. Sőt a legönzetlenebb dal, amit csak ismerek. Kizárólag angolul, ugyan Koós Réka hangja jó, de ide egyáltalán nem passzol, meg a szöveg is valahogyan jobb angolul... Miközben rejtetten van benne egy kis kritika az egyházzal és a hívőkkel kapcsolatosan, Esmeralda lelkét tulajdonképpen kirajzolódni látjuk a dalban. Nem hiszem, hogy ez után amúgy kérdéses, miért tartom Esmeraldát a Disney egyik legjobb hősnőjének... Megható, szívhez szóló, gyönyörű dal ez, lassú és melankólikus, az egyik legszebb dal a mesetörténelemben. Sokáig nem tudtam, hogy ennyire szeretem, régebben el is feledkeztem ennek a számnak a létezéséről, de ehhez a dalhoz talán meg kell érni, hogy értékelni tudjuk, micsoda szépen csiszolt gyöngyöt kapunk a kitaszított cigánylány népéért szóló imájába foglalva.

 

4. Végre látom már/I see the light
(Aranyhaj és a nagy gubanc, 2010)

A legszuperebb szerelmetes dal! Mármint az ilyen lassú, cuki fajtából. Azon túl, hogy Aranyhaj és Eugén eleve az egyik kedvenc Disney- párosom, és a daluk is nagyon rendben van. Több, mint rendben van. Azon kívül, hogy átadja a két karakter ellentétes személyiségét, a látványában egyszerűen varázslatos és gyönyörű, a zenéje meg hiába lassú, fülbemászó és nagyon szép. Mit nagyon szép? Gyönyörű. Az egyik leggyönyörűbb, amit a Disneytől kaptunk. Ugyan magyarul is szuper, ez is inkább angolul hallgatandó szerintem. És most komolyan? Lampionokkal kivilágított háttér, egy csónakban ülünk, Aranyhaj néz a nagy szemeivel, Eugénnak számomra elég csak lennie, énekelnek, méghozzá egy ilyen csodát... Kell ennél több? Oké, talán a végén, ha elcsattant volna az a csók, még egy kicsit jobb lenne, de ettől már igazán el tudok tekinteni.

 

3. Mi vár még rám/I'm still here (A kincses bolygó)

Mi? A kincses bolygó? Na, az mégis micsoda? Bizony, van egy ilyen című, borzasztóan és érthetetlenül alulértékelt Disney- mese, és ráadásul még egy igen csak jó betétdala is van. Amit kizárólag angolul ajánlok, olyan szinten, hogy kivételesen az angol verziót linkeltem be. Ez nem a magyar előadó, Bebe hibája, egyszerűen a magyar szöveg nem adja át annyira, ráadásul azért a hang is jobban passzol eredetiben. Ez a dal nem kifejezetten áraszt magából tipikus Disney- hangulatot, ahogyan egyébkétn a film sem feltétlenül (lévén, hogy sci-fi), ennek ellenére egész egyszerűen zseniális, annyira, hogy nekem a dobogóra is sikerült felkerülnie. A dal remekül átadja Jim lelkét és a bajait, emellett bemutatja, hogyan változik az antagonistánk egy apai figurává - amúgy talán pont ez az, ami A kincses bolygót olyan különleges remekművé teszi. Plusz Jimmel remekül lehet azonsoulni, a dalban is. A film és a dal nekem akkor is sikeres, csak mert megérint. És kész. Mindegy a pénzbeli bukás. Azt meg még hadd emeljen ki hogy a könnycsatornáim ugyan cserben hagytak (mint mindig), de mélyen legbelül elég jól zokogtam zon a részen, amikor Jim arra ébred, hogy az apja elhagyta őket. Volt egy olyan időszakom, nem is olyan régen, amikor rongyosra hallgattam, mert egy-két sorba borzasztóan bele tudtam élni magamat, a "And how can they say I'll never change? They're the ones that stay the same" tualjdonképpen egyféle mottóm volt egy időben. Ahh. Ilyen szinten már lehet bármit mondani egy dalra? Szerintem nem. Beszéljen magáért.

 

2. Ez nem lehet szerelem/I won't say (I'm in love)
(Herkules, 1997)

Na, kinek nem voltak még szerelmi gondjai? Nem kell nagyokra gondolni, az én "nagy sztorim" is csak annyi, hogy egy láthatatlan senki vagyok, oszt' soha senkinek nem fogok kelleni, a múltkori szerelmetes bejegyzés ihletője is nagyon tett rám mindig, úgyhogy ahj. És ilyenkor bizony azt mondja az embert, hogy ahh, ez nem szerelem, nem lehet szerelem, bla, bla, bla. Nyilván tagadjuk, de nyilván nem igaz. Megara problémájával éppen ezért könnyű azonosulni, ráadásul nagyon jól át is adja, ez a csaj komolyan, mint egy élő ember, úgy együtt tudsz vele érezni, pedig csak mesefigura. Amúgy igen, Megara pont azért az egyik legszuperebb Disney- csaj, mert hibázott, mint mi, megbántották, mint minket, pont ezért már nem is feltétlenül teljesen optimista, akárcsak mi sem. Úgyhogy valóban, kevés azonosulhatóbb dal van Disney- berkekben ennél, amiben talán mindneki megtalálja egy kicsit saját magát. Ezen túl meg amúgy a zenéje szuper, fülbemászó, nagyon rendben van. A szövege ugyan angolul jobb, jobban passzol, de Nyári Szilvia hangja miatt én a magyar verzióra voksolok, hiába jó egyébként az angol szinkron is. A múzsák részei pedig feldobják a szerelmi bánatos lány danolászását, mi ez, ha nem mestermű?

 

1. Tükörkép/Reflection
(Mulan, 1998)

Igen, nekem Mulan "vágy" dalocskája elegendő volt az első helyhez. Igazából, aki ismer, annak ez szerintem nem igazán volt meglepő. Mulannál jobban egy Disney- hős/hősnő sem vívódik, ő egy igazi királynője ennek, meg nálam amúgy mindennek, de mindegy. A Tükörkép látszólag csak egyfajta identitáskeresés, de szerintem ebbe annyi mindent bele lehet magyarázni, hogy ihajj. Az egész libabőrt okoz nekem, valahol nagyon mélyen a szívemen érint meg. "Ez a lány nem lesz jó feleség, s engedelmes gyermek" - haha, mintha csak rólam írták volna; kiálthat fel még sok mindenki más, nem csak én. Ugyan imádom Auth Csilla hangját, és tényleg nagyon jó a magyar változat, csaki sazért ajánlom a Lea Salonga- féle eredetit, mert annak van teljes verziója, ami szintén zseniális, Lea Salongáról meg szerintem elég annyit mondanom, hogy Mulanon kívül Jázmin énekhangját is ő adta, óriási tehetség. És amúgy tényleg. Magyarban Auth Csilla a kedvenc melakólikus hangom, külföldön meg Lea Salonga. Úgy játssza a lelki vívódást a dalban, olyan átéléssel, hogy wow. Ahogyan egyébként Auth Csillára sem panaszkodhatunk e téren. Na, mindegy, elmondhatatlan az a sok minden, amit én ezzel a dallal kapcsolatban érzek...

 

Nos, most kicsit szomorú vagyok, de a top 50- es listánk végére értünk. Kicsit szomorú vagyok, ami nevetséges lehet, de ez van. Ez nyilván mind csak a személyes véleményem, lécci, ne kövezz meg, ha a te kedvenced nincs a listámon, vagy éppen egy általad nem szeretett nótát én jó helyre soroltam. Az ízlésben a legszebb dolog, hogy emberenként változó.

De ennek vége, megvolt a finálé, kíváncsi vagyok a véleményekre, kommentben várom őket. Illetve az e-mail címem is működik, fashionandbooksbusiness@gmail.com. Instagramon is követhetsz, ha mindenről első körben akarsz értesülni, és előre tudni akarod, mikor várható poszt. Közben a szánalmas életemről is kaphatsz egy-két infót, de tényleg szánalmasakat. Ehhez a @fashionandbooksblog néven kell bekövetned. Ha gondolod, végezd el ezeket a műveleteket, ha meg nem, akkor csak annyit mondhatok, hogy ugyan ennek félig-meddig vége,  még nem áll meg az élet, szóval legközelebb találkozunk, addig is szép napot!

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

nondisneylovecollage-4872.jpg

Sziasztok! Igen, ide is elértünk. Ezután már csak egy dalos-toplistás poszt lesz, ez meg csak afféle ráadás a nagy finálé előtt, aminek annyi a lényege, hogy húzom vele még az időt, én élvezem, ti meg vagy velem vagytok ebben, vagy nem. A cím meg hihetetlenül idiótán van megfogalmazva, de hát ez a Disney- toplistám ráadás bejegyzése, arról ő nem tehet, hogy éppen arról szól, hogy nem Disney... Ellentmondások forever.Amúgy lehet, hogy ez egy kicsit kusza poszt lesz, mert kissé fáradt vagyok, de ezt ma még meg akarom írni. Szóóóval. Először lett volna egy tizenötös Barbie- toplista, ami végül el is készült, de úgy döntöttem, hogy nem fogom publikálni. Eredetileg ez a lista is 15 dalt tartalmazott volna, amivel eleinte meggyűlt a bajom, aztán meg már éppen azért gyűlt meg vele a bajom, mert túl sok jó dalt találtam. Meg túl sok meséről akartam említést tenni. Túl sok volt a különleges hangzásvilág. Satöbbi, satöbbi. De végül csak összeállítottam egy épkézláb 10- es listát, ami amúgy simán lehetne hosszabb, komolyan fáj a szívem egy-egy darabért, ami sajnos lemaradt, de igyekeztem egy mesét csak egyszer említeni, és innen-onnan szemezgetni.

Az Universaltól jöhetett volna egy-két Barbie- dal simán (Tudnom kell, Rám ragyog a fény, Keep on dancing, A hercegnő és a koldus bármelyik darabja stb.) és ha akartam volna, akár a top 3- ba befért volna a Monster High Boo York Boo Yorjának Csillagfény/Search Inside című dala, de ezeket kihagytam, és végül inkább csak a Pixar és a Dreamworks alkotásaiból kerültek ide dalok. Egy-két kivétellel, mint például az ilyen listákról teljesen kihagyhatatlan Anasztázia. Amúgy egy ilyen lista sokkal macerásabb, mint egy Disney- toplista, mert itt azt sem tudod, hol kezdj hozzá... Egyszerűen annyi rajzfilm van, ami nem a Disneynél látott napvilágot, hogy ihaj. Az mondjuk már egy másik kérdés, hogy az egeres cég tudja leginkább, zene terén mi is kell egy jó filmhez (mármint szerény véleményem szerint), de más stúdiók is adtak ki a kezük közül igen csak jó betétdalokat, a mesékről már nem is beszélve.

A Pixart alavetően nem a zenéért szeretjük (nem véletlen az, hogy csak egy musicaljük van), én legalábbis biztos nem, és legtöbb esetben a Dreamworksnek sem sikerült felérnie a Disneyhez - de persze akadnak kivételek, aminek az alátámasztására ez a lista is szolgálhat. De mint mondtam, akadtak kimaradt dalok, amiket azért így mellékesen lejegyzek, ahogyan már kitalálhattátok, hogy a 10 legjobb Disney- dalnál is teszem majd.

Az Anasztáziából kábé minden lemaradt dalért fáj a szívem, az egy olyan mese, amiben kivétel nélkül minden szám jó. Komolyan, vetekszik a Disney alkotásaival. Aztán az Egyiptom hercegéből lemaradt a Hatalmad itt nem nagy szám című antagonista ének, ami eredetileg nagyon harcolt az Anasztáziából Raszputyin dalával, de végül egyik sem fért fel a tízbe. Pedig komolyan csípem a többisten hitről szóló dal stílusát és zenei világát. Abból a meséből amúgy az egész soundtrackért rajongok (néha előfordul, hogy elalvás előtt csak úgy meghallgatom, mert miért ne), de szigorúnak kellett lennem vele. Aztán ott van a Toy Story Jóbarátja/You've got a friend in me. Nem jó szám, inkább afféle erős, fülbemászó közepes, de olyan módon ikonikus, hogy a 12- ben még benne volt, aztán kiszórtam. Pedig még csak nem is szeretem, na mindegy. Az Irány Eldorádó!- val is bajban voltam, mert a daloknak nagyon hasonló a hangzása, és van egy nagyon érdekes, szerethető világuk, de nagyon nehéz volt egyet-kettőt szétválasztani. Először a tízbe bele is nyomtam egy számot onnan, de végül most átjavítottam, mert egyszerűen... Ott hallgassátok simán csak a teljes soundtracket. Aztán vérzett a szívem a Coco miatt is. A Pixar egyetlen musicaljének a dalai elsőre annyira nem fogtak meg, de aztán valahogyan mindegyik beférkőzött a szívembe, vicces, hogy talán az ikonikus Emlékezz rám/Remember me a legkevésbé. Az Un poco loco az, ami éppenhogy lecsúszott a listámról, nagyon sokáig bérelt helye volt rajta.

Ha érdekel a Disney- dalok listája, akkor csekkold itt:

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

A lista megint teljesen szubejktív, bla, bla, és akkor jöjjön az, ami valóban érdekes, vagyis a top 10:

10. It is you
(Shrek, 2001)

Öhm, eredetileg ez nem volt benne a tízben. Nem azért, mert nem szeretem, sőt. Inkább volt bennem egy afféle csakazértis érzés, végül inkább mégis ideszúrtam. Hogy miért? Egyszerű. Gyönyörű ez a dal. Meg persze alapvetően a Shreket is szeretem, nagyon is. És ahogyan a mese, úgy a dal is kultikussá nőtte ki magát. A Shrek alapvetően újított a meseiparon (vagy legalábbis a mesék felfogásán biztosan), valami olyan színfolt, ami nem véletlenül annyira közkedvelt, ráadásul a mai napig egyedülálló. Ez a dal alapvetően nem igazán ezt a vonalat erősíti, inkább csak egy szép, mesébe illő szerelmes dal, de annak eléggé őszinte. Olyan mesékre nem jellemzőmódon őszinte. Nehéz ezt megfogalmazni. Mindegy, beszél ez magáért.

 

9. Hűvös szél szárnyán/Touch the sky
(Merida, a bátor, 2012)

Alapvetően a Merida, a bátor nem tartozik a kedvenc meséim közé, Pixar- berkekben meg aztán biztos, hogy gyengécske alkotás, de magát Meridát és az anyjával való kapcsolatának bemutatását szerettem, ahogyan a zenei világát is. Imádom a skótos beütést, mondjuk én kábé mindent szeretek, ami szorosan kapcsolódik egy adott nép kultúrájához. Ez a dal igazán angolul szól jól (Touch the sky), ugyan Lola cuki kislányos hangja sem szólaltatja meg rosszul, illetve passzol Merida magyar hangjához, aki valamilyen általam érthetetlen oknál fogva Lamboni Anna lett (szerintem Meridához ennél egy mélyebb, határozottabb, tökösebb hang illett volna, de mindegy), nála azért Lola és ez a dal jobb párosításnak bizonyultak. De ebből akkor is az eredeti az igazi, amúgy van benne valami tipikus disneys beütés, de aztán ott a skótos hangzás... Ehh, jó ez a dal.

 

8. Légy hát útmutatóm/Better than I (József, az álmok királya, 2000)

Ugyan a legtöbbek elfeledték ezt a filmet, aminek az oka valószínűleg az, hogy elhomályosult a nagy előd, az Egyiptom hercege mellett (ennek ellenére én mind gyerekként, mind mai fejjel ezt a filmet preferálom), illetve ez nem mozifilm volt, csak DVD- n jelent meg, ami nagy kár, mert ez bizony jóval többet érdemelt volna ennél. Egy említést ezekért is megérdemelt a listán, és bár a szívem mindig is inkább errefelé húzott, azlrt azt el kell ismernem, hogy az Egyiptom hercege jobb zenével rendelkezik. Még ha engem a sztori ebben az esetben jobban meg is értinetett. De a Légy hát útmutatóm akkor is egy gyönyörű szép dal, magyarban Miller Zoltán hangjával, akiről már megbeszéltük, hogy a másodlagos hang-szerelmem. Ez a dal meg hittől és nem hittől függetlenül szép, sőt gyönyörű, ahogy van. Egyszerű, de nagyszerű.

 

7. Sose törik be a vadló/You can't take me
(Szilaj, a vad völgy paripája, 2002)

Na most, a Szilajjal is voltak gondjaim, ugyanis, bár elfelejtettem említeni az előbb, de ebben is kivétel nélkül csak jó számok vannak, ami amúgy nem meglepő, ha tudjuk, hogy Hans Zimmer keze van a dologban. Ráadásul a dalokat Bryan Adams énekelte fel, akivel nem hiszem, hogy lehet vetekedni, de azért nem panaszkodhatunk Szolnoki Péterre sem, az az ember is nagyon tud énekelni (nagy kár érte, hogy a BonBonban gagyikat énekel, amiket a meseiparban leművelt, az káprázatos). Ugyan a film nagy slágere a Vártak rám lett, nekem jobban bejön a Sose törik be a vadló, ami egyszerre fülbemászó és szívszaggatóan érzelmes, ráadásul az animációk és az egész, ahogyan van egyszerűen gyönyörű. Gyerekként meg a Sziljatól mindig szomorú lettem, ettől a jelenettől különösképpen, azóta régen is láttam már. De ez a dal csodálatos.

 

6. Mert ő küld száz csodát/When you believe
(Egyiptom hercege, 1998)

Ahogyan a legtöbben ismerik, When you believe, méghozzá Whitney Houston és Mariah Carey előadásában. Talán ők is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a dal akkora sláger lett, amekkora, ennek ellenére tényleg jó szám. Sőt őszintén szólva, én kicsit túlzásnak tartom Houston és Carey ajnározását ebben az esetben, mert igen, tényleg aranytorkú nők, de azért nem véletlen az, hogy ez a szám minden előadásban gyönyörű: ugyanis itt nem az előadók, hanem a dal önmagában is egy csoda. Én a magyart is kifejezetten szeretem, Auth Csilla hangja kifejezetten nagy kedvencem (biztos van, akinek túl nyávogós és magas, nekem tetszik), ami jól működik Kovács Nóráéval, de nem is ez a lényeg. Egyszerűen van ebben valami varázslatos... Ez a dal szerintem bárkit képes megfogni, higgyen ebben, abban, vagy akár semmiben. Mert fogalmam sincs, hogy csinálták, de az Egyiptom hercege nem csak hívők számára megfogó egy film. Amikor pedig a kislányok héberül énekelnek... Ahh, libabőr.

 

5. Apám szárnyain/On my father's wings
(A bűvös kard - Camelot nyomában, 1998)

A bűvös kard az egyik leginkább elfeledett mese, ami csak létezik, és igen, én is eléggé elfelejtettem. Így kellett egy kis kutakodás, de rájöttem, hogy kifejezetten jó számokat tartalmaz a soundtrackje (a mese is jó, megnéztem azóta), mindegyik darabban van valami igen csak jó, az Apám szárnyain pedig ezek közül is kiemelkedik számomra. Kayley egy teljesen alulértékelt hősnő, ez a dal pedig egyszerűen gyönyörű. Amikor először, angolul meghallgattam, nem volt rám valami nagy hatással, aztán egyszer, pár nappal később elkezdett járni a fejemben. Akkor még egyszer meghallgattam, és azóta... Ahj. Nem sok mindent tudok rá mondani azon túl, hogy ennél kevés szebb dal létezik a világon. Ráadásul valami olyan finom, szép módon dolgozza fel az apa hiányát, hogy szavak nincsenek rá, az előzőhöz hasonlóan libabőrös, könnyfakasztó nóta, csak valamiért méltatlanul elfeledett. Magyarban megint Auth Csilla énekel, számomra hihetetlen, ahogyan ő a lassú, lélekmelengető dalokat előadja.

 

4. Vár a múlt/Journey to Past
(Anasztázia, 1997)

Ugyan próbáltam a lehető legminimálisabra csökkentei az Anasztázia- dalok számát, de ez kihagyhatatlan. Sok itt a lassú dal, de egyszerűen mi van, ha ezek az igazán jók? Bár persze a nagyobb hype- ot a Volt egy régi december kapja, azért sajnálom, hogy amellett a Vár a múlt fénye kicsit elhomályosul - merthogy ez nem rosszabb szám annál. Ugyan nekem nincs bajom Pápai Erikával Anasztáziaként (biztos van, akinek nem annyira jön be), azért ebben az esetben a Journey to past című angol verzió a jobb, több szempontól is, bár azért meghajolok persze megint a magyar fordítás előtt. Anasztázia vágy dalocskája simán vetekszik a Disney- hercegnőkével (és nem, attól, hogy a Disney felvásárolta a Foxot, Anasztázia nekem nem Disney- hercegnő, és pont), gyönyörűen fejezi ki, hogy mire is vágyik: egy szerető családra, meg akarja ismerni a múltját. Őszintén szólva, ahogyan Kayleyt nem irigylem az apja elvesztéséért, úgy Anasztáziát sem az egész családjának, múltjának elfeledéséért. Nem igazán tudok mást írni, mint amit az eddigiekben, gyönyörű szép ez a szám.

 

3. Life is a highway
(Verdák, 2006)

Na most lehet nézni, hogy nekem meg mi bajom van, és igen, ez egy elég éles váltás az előbbiek után, de mit tegyek? Szabályosan imádom ezt a számot. Nem mondanám, hogy a Verdákon nőttem fel, mert tkp.kiskoromban nem is láttam, azóta viszont megnéztem, és beleszerelmesdtem, bárki mondhat rá bármi rosszat (mert nem a legkedveltebb Pixar- film). Azt meg leszögezném, hogy szerintem mocskosul jó zenéje van, az első részben még egy szám hangzik el, a Real gone, és nekem az is nagyon tetszik, bár azért a Life is a highway- t preferálom ez esetben. Nem egy tipikus mesedal, pörgős, szerintem simán rádiós hangázsa van, közben meg nagyon beleillik a sztoriba. Az igaz, hogy a mesében kaphatott volna valami prögősebb klipet (csak néztem, hogy ezt a lassú menetet most komolyan gondolják?), de ezt kompenzálja a hivatalos videoklipje, meg a szám maga. Nagyon más, mint a többi a listán, és talán ez is az oka annak, hogy annyira szeretem, ráadásul mostanság kicsit rá is vagyok kattanva. De szerintem ez egy jó dal, és kész.

 

2. Volt egy régi december/Once upon a December
(Anasztázia, 1997)

Ezt szerintem kábé mindenki egy ilyesmi helyre várta, és ebben az esetben nem okoztam csalódást, ugyanis klisés, nem klisés, ez a dal gyönyörű, és megvan az oka annak, hogy miért lett akkora sláger, amekkora. Van benne valami titkozatos, gyönyörű, megható, varázslatos, elkápráztató. És ezzel valahogyan sikerült körülírnom szerintem az egészet. Kiskoromtól fogva ez volt a kedvenc Anasztázia- jelenetem (mert szép volt benne a ruhája, haha), már akkor éreztem azt a varázslatos légkört, ami ezt körüllengi, vagy nem tudom. Először amúgy hezitáltam, hogy a Vár a múlt kerüljön előrébb, és bizonyos szempontból logikusnak is gondoltam volna a döntést, de aztán eszembe jutott, hogy anyukámmal ezt hányszor hallgattuk és énekeltük, sőt tesszük ezt a mai napig, amikor eszünkbe jut, neki ugyanis ez minden idők kedvenc mesedala. Disneyt, mindent számítva. Egyszer ez még talán sok könnyet fog okozni, jelenleg annyit tesz, hogy a Volt egy régi december kifejezetten különleges helyen van a szívemben.

 

1. La llorona
(Coco, 2017)

Bár a többbi helyezett kérdéses volt sokáig, a La llorona sosem mozdult el a helyéről. Fogalmam sincs, minek köszönheti, hogy ennyire megszerettem, de egyszerűen imádom. Először is, ennek a számnak csak spanyol verziója létezik, nincs se angol, se magyar, ami egy kicsit még szebbé teszi, és őszintén szólva, imádom a spanyol nyelv hangzását. És nem hiszem, hogy ez lefordítva lehetne olyan jó, mint így. Az Imelda hangját adó Alanna Ubach valami olyan módon énekel drámaian, hogy azt én nem igazán tudom leírni, és azért ismerjük el, bár Ernesto nem a legjobb arc, Antonio Solra egy rossz szavunk sem lehet - Tehetség, nagy betűvel. Ha megnézzük a fordítást (magyar fordítást nem tudok hozzá, csak angolt, úgyhogy elnézést attól, aki angolul nem tud), akkor még mélyebb az összhatás, a dal tökéletesen Hectornak szól Imeldától. (Na, hogy ebben a kis szövegben mennyi spoiler hangzott el.) Valahogy az egészben a spanyol, a mexikói hangzás és a drámai ének olyan szépséggel keverednek, hogy én sikeresen beleszerettem ebbe a dalba. Úgyhogy nehezen írom ezt jobban körül, egyszerűen jó, ahogy van, és kész.

 

Szóval, ez volt a mi kis ráadás bejegyzésünk, ami a megszokottól eltérően most nem az utolsó rész után, hanem előtte került ki. Milyen kis cseles vagyok, haha. Nagyon kíváncsi vagyok, mi a ti véleményetek, egy ilyen téme esetében aztán jó sok helyről lehet csemegézni a jobbnál jobb dalokból. Az egyetértéseteket, egyet nem értéseteket nyugodtan osszátok meg velem egy komment formájában, illetve kérdésetek, kérésetek van, e-mailben is bátran írjatok a fashionandbooksbusiness@gmail.com címre, he gondoljátok, akkor Instagramon is követhettek, @fashionandbooksblog néven vagyok elérhető. Ha azonban úgy gondoljátok, hogy köszi, elég belőled a blogon is, akkor legközelebb talákozunk, akkor már a disneys lista nagy fináléjában. Addig is szép napot!

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

il_570xn_1121082225_pgfu.jpg

Sziasztok! Itt is van a Disney- dal toplistánk következő része, és bizony, már nagyban közelítünk a vége felé. Aztán persze lesz még egy ráadás bejegyzés, úgyhogy tkp.a felén vagyunk túl, és most kanyarodunk az érdekesebb feléhez a dolgonak.

Egyébkként annak az oka, hogy nagyooon kevés a klasszikus darab csupán annyi, hogy nekem azok a régi filmek annyira nem állnak közel a szívemhez - láttam, és gyerekként szerettem is a Hófehérkét, Hamupipőkét, Csipkerózsikát, Pinokkiót, Bambit, Dumbót, meg sok-sok mindent, de ma már szívesebben nyúlok a Disney- reneszánsz (1989-1999) és a későbbi darabokhoz, de amúgy főként a reneszánszhoz - nem azért ,mert a klasszikusok nem jók vagy nem szeretem őket. Bizony számomra zenében is akkor éltük fénykorunkat, és ezt nagy részben köszönhetjük Alan Menken zsenialitásának, aki amúgy a kedvenc kortárs zeneszerzőm. És mivel többször láttam őket, közelebb állnak a szívemhez, és persze abban, hogy egy filmet szeretek, nagyban közrejátszik, hogy a zenéjét sem vetem meg. És őszintén szólva, a Hófehérke zenéje nekem kifejezetten idegesítő (kivétel persze a Hejhó), ahogyan a többi nagy klasszikus zenéjével sem annyira sikerül megbarátkoznom - nem rossz, nem rossz, értékelni is tudom, vannak gyönyörű darabok, de nem állnak hozzám olyan közel, mint Az oroszlánkirály vagy A szépség és a szörnyeteg zenéje. Aztán vannak olyan filmek, mint A dzsnugel könyve, amit már régen láttam, pedig a zenéjéből van pár jó kis momentum, de mivel maga a sztori nem nőtt a szívemhez, így a dalok sem, ezért csúsztak le a listámról. Pedig tényleg pofás kis dalok. De erről majd a záró bejegyzésben részletesebben.

Most pedig a mentegetőzés után jöjjék is a majdnem-finálénk, avagy további 10 hiper-szuper Disney- dal! Ha előtte lecsekkolnád a további részeket, persze azt is megteheted az alábbi linkekre kattintva:

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

 

20. Ezer színnel száll a szél/Colors of the wind
(Pocahontas, 1995)

Tudom, tudom, tudom... Takaroggyá' innen magadnak, ennek minimum top 10- ben a helye, mit képzelsz te magadról? Én legalábbis úgy gondolom, hogy a véleményem nem a legpopulárisabb, ennek ellenére megosztom veletek; nekem Pocahontas másik danolászása sokkal inkább a szívemhez szól, amiben messze hívja őt a nagy folyó. És egyébként még az sem a kedvenc Disney- dalom. De erről később. Az Ezer színnel száll a szél kétségkívül gyönyörű, idealista dalocska, tetszik a mondanivalója, a zenéje, a szövege, tehát úgy minden egyben van benne, csak talán azért, mert eleve a beszélő fával haverkodó indiánlány sztorija sosem volt a number one kedvencem, így a dalok sem tudtak olyan szinten hatni rám, mint a kedvenceim esetében. Arról nem is beszélve, hogy engem John Szőkerherceg Smith igazából irritál, és szerepet kap ebben a dalban, még ha hál' istennek dalra nem is fakad. Fuh, milyen problémáim nekem vannak, biztos irigykedtek, hogy nekem ilyenkre jut időm, hogy foglalkozzak. Na, mindegy. Ez a szám ettől még kétségkívül gyönyörű, és most mérges vagyok magamra, amiért a negatív dolgokra koncentráltam rá.

 

19. Álmom vár/Almost there
(A hercegnő és a béka, 2009)

Oké, ezzel pedig lehet, hogy pont az előzővel ellentétes módon vagyok elfogult; egyszerűen imádom a mesét, és Tiana Mulan után a kedvenc Disney- hercegnőm. És akkor ez még vegyüljön Vágó Bernadett hangjával, akit ugyan lehet becsmérelni, hogy nem annyira passzol hozzá a dzsessz, szerintem akkor is. Bizony, a tipikus "vágy" dalba nem kevés életet visz a dzsesszes hangzás, arról nem is beszélve, hogy a klasszikus stílusú megrajzolásra való váltás is feldobja az egészet. És azért nem mennék el szó nélkül amellett sem, hogy Tianának legalább normális álma volt, ráadásul tett is azért, hogy megvalósuljon. Nem véletlenül azonosulhatóbb a 21.század lánykáinak, mint Hófehérke, aki a hercegére vágyik. Na, ne kezdek megint valami teljesen mást kritizálni. Ez a dal úgy jó, ahogy van, átadja Tiana vágyát, létezését, személyét, mellette pedig pörgős és vidám.

 

18. Érzed már a szív szavát /Can you feel the love tonight
(Az oroszlánkirály, 1994)

Tudom, tudom, ezt is valószínűleg legtöbben top 10- be várták, de mégsem. Tudom, fura egy ember vagyok, mit lehet velem kezdeni. Alapvetően ez egy csodálatos nóta, egyedül azért nem top 10- es, mert nekem túl tipikus, talán az Ezer színnel száll a szélhez hasonlóan túlságosan elvártan imádott és túlajnározott, közben én meg valószínűleg beleuntam. De azt is garantálhatom, hogy egy éve még talán az első ötbe is belefért volna, netán a dobogóra is felállhatott volna. Különleges szerelmes dal ez, Timonék nyitánya és zárása ad neki egyfajta különlegesebb (értsd: szerelmes daltól nem megszokottan vicces) hangulatot, közben pedig megszólal a két főszereplőnk (az itt még nem annyira Stohl András- os Stohl András is - just sayin', igen, nekem ő valami berögződésem), meg van háttérben éneklés is Janza Kata jóvoltából, szóval az egész szép, a képi világa is, gyönyörű szerelmes dal, amit én egyébként Elton John szólójában is kifejezetten szeretek.

 

17. Messze hív a nagy folyó/Just around the riverbend
(Pocahontas, 1995)

Na hát, mondtam én. Ez a dal nálam talán inkább a mondanivalója, mintsem a zenéje miatt kedvenc. Valamiért én ilyen "vágy" dal beállítotságú vagyok. Egyszerűen zseniális, ahogyan Pocahontas problémáját és kérdéseit ötvözik a víz, a folyó szinonimájával, ugyan apa választott nekem férjet, engem a folyó más útra hív, messze hív a nagy folyó, az élet nagy folyója... Arról már nem is beszélek, hogy ugyan a magyarban Udvarias Anna hangja jobban passzol szerintem ehhez a dalhoz, azért ebben a dalban szerintem az eredeti is egy picit jobban összeáll, mint a másik Pocahontas- dalban. Éles zenei váltások vannak benne, de számomra így is élvezhető, plusz nekem ez a szinonima mindent elvitt. Arról nem is beszélve, hogy a vízben evezős jelenet is nagyon bejön. Talán ha a Pocahontas úgy összességében közelebb állna a szívemhez, akkor előrébb is kerülhetett volna, mert amúgy a különleges hangzását nagyon szeretem.

 

16. Mától mindörökké/For the first time in forever
(Jégvarázs, 2013)

Na most, a Jégvarázsra sokan mondanak rosszakat, tény, a hype- ját én sem értem, meg sosem volt a legnagyobb kedvencem, de jó mese. Kifejezetten jó. Ennek elleénre, őszintén szólva, nekem a karakterek, meg igazából a sztori sem olyan emlékezetes, mint a kedvenc Disney- filmjeimé. Ellenben a zenéje... Na, az nagyon ott van. Valamiért a Disney csak a Let it gót nyomta meg, ami tényleg zseniális szám, de igazán őszintén, nekem Anna játékos éneklése viszi a prímet, amiben Vágó Bernadett hangja a lehető legjobban működik, rendesen élővé varázsolja a mi kis naiv hercegnőnket. Azok a részek pedig, amikben Elza is énekel, tökéletesen kifejezik a két lány ellentétes személyiségét. Illetve ennek is van amúgy egy elmondhatatlanul jó repríze, arra is érdemes rákeresni. Bírom ennek a számnak az aranyos, játkos naivitását, a fülbemászó dallamát és úgy Anna lényét benne. Igazán jó kis dal, na.

 

15. Két vágy/Two worlds
(Tarzan, 1999)

Ugyan az eddig látott/olvasott Disney- toplisták szerint kábé egyedül vagyok ezzel, de nekem a Tarzan betétdalai közül a nyitószám viszi a prímet. Nemcsak azért, mert amúgy a szövege és a zenéje nagyon egyben van, mind Ákos, mind Phil Collins hangjával (ebben nem tudok dönteni, más mindkét verzió, egyben egyeznek csak, hogy indkettő zseniális), hanem azért is, mert abból a szempontból elég megrázó és egyedi, hogy egy betétdal közben leég egy hajónk, kikötünk egy dzsnugelben, új életet kezdünk, majd hárman is meghalnak; Tarzan szülei, illetve Kaláék kölyke. Mindez egy pörgős, fülbemászó betétdal alatt. Hm. Ó, és a film végén fellelhető repríze pedig olyan módon fejezi be a filmet, ahogyan az elején a dal megalapozta a hangulatot.

 

14. Hős Ali + Hamis Ali/Prince Ali
(Aladdin, 1992)

Egy igazi kis játékos, pörgős, vidám nóta. Dzsini a Disney egyik legjobb kreációja, részben ez köszönhető amúgy Robin Williamsnek, persze, de magyarban legkevésbé sem panaszkodhatunk Mikó Istvánra, olyan szinten nem, hogy ez a szám jobb is az ő előadsában. Igazi díszmenet, csak kapkodod a fejedet, a dallam pedig megragad az agyadban. És akkor ez még nem minden... Mert muszáj kiemelem a dal reprízét, ami ugyan magyarul Hamis Ali címre hallgat. Ugyanis hiába imádom Dzsini vicces éneklését, talán azért, mert valamilyen beteg vonzódásom van Jafarhoz, meg amúgy is egy team gonoszok ember vagyok, ezért nálam az ő változata nyert. Annak ellenére is, hogy azért Jafar megérdemelt volna egy teljes dalt, amit amúgy Alan Menken körülbelül hármat is írt neki, de végül csak egy egyperces reprízt adott elő. Gyalázat rá, a családra, a szamára... De attól még a hős dalának ellopása kétségkívül egy kreatív és jó kis dolog. A személyes véleményem ellenére az eredetit linkelem be, mert nem szeretném, hogy az én beteg elmém miatt ti lemaradjatok egy pörgős, humoros parádéról. Meg amúgy is, furán fog hangzani, de próbáljátok ki, és énekeljétek el azt a sort magatoknak (hangosan), hogy "Herceg jő, nagyszerű hős, Ali Ababwa!", ebben a formában rohadt jó kiénekelni, hogy Ali Ababwa. Na jó, én kétsékívül beteg vagyok, és teljesen nem normális. Na, rohadt sokat beszéltem erről. Következő.

 

13. Ringat a víz/Under the sea
(A ki hableány, 1989)

És ha vidám dalolászásnál tartunk, kétségkívül a legvidámabb, leggondtalanabbul pörgős közös vernyákolás A kis hableány kultikus dala, amiben Sebastian próbálja meggyőzni Arielt arról, hogy bizony tökéletesen jó neki itt a víz alatt, a szárazföldön csak szépnek tűnik, de egy száraz, sivár hely, itt meg minden olyan szipcsi szupcsi, folyton úszunk, jó kedvünk van. Na, most, azt muszáj kiemelnem, hogy amikor legutóbb volt olyan dal a listán, amiben Vass Gábor énekel, akkor éppen Dr.Facilierként elég sötét dolgokat művelt, úgyhogy mindenképpen jár egy említés annak, hogy itt ettől teljesen eltérő módon egy vidám valamit csinált - méghozzá zseniálisan, el nem tudom képzelni ezt nélküle. A Kiss the girl óta már rájöttem, hogy ő jobban műveli a sebastiankodást, mint az eredeti színész. Nagyon ritmusos, igazi zenei csemege, emellett klasszikus és kötelező darab, ráadásul Sebastian a kedvenc karakterem A kis hableányból, szóval ez talán részben neki is köszönhető.

 

12. Ha szeretet él a szívedben/Great spirits
(Mackótestvér, 2003)

Bizonyára sokan nem nagyon ismeritek a Mackótestvér nyitódalát, pedig amondó vagyok, hogy az egyik legjobb Disney- nyitányt kapjuk meg vele. Gyönyörű szám, gyors, pörgős. A Mackótestvér zenéjét a Tarzanhoz hasonlóan Phil Collins szerezte, és ugyan legtöbbek kedvence a Repül a léptem (On my way), ami valóban zseniális, engem a Tarzannal együtt véve is ez a darabja vett meg leginkább a nagy zseninek, és borzasztó alulértékeltnek tartom ezt a számot. Komolyna mondom, az egész Disney- történelem egyik, ha nem legérthetetlenebbül és leginkább alulértékelt darabja. Komolyan, ahányszor idejutottam, újra és újra meghallgattam, hogy ez tényleg olyan jó, amilyenre emlékszem, vagy csak egyszer berögződött ez nekem? Vagy mégis miért nem kap kellő figyelmet és szeretetet? Magyarban Szulák Andrea énekli Az élet az úrhoz hasonlóan, de őszintén szólva, azért egy kis elfogultságot lehet, ad nekem az, hogy az eredetiben Tina Turner énekli ezt a csodát, abban a nőben pedig benne van az az őserő, ami ehhez a dalhoz kell, és tudjuk, hogy eleve nagy kedvencem. Bár amúgy a mi verziónk is csodálatos, ebben az igazi erő angolul van meg.

 

11. A csaló/Not one of us
(Az oroszlánkirály II.: Simba büszkesége, 1998)

Bizonyára sokan csak néztek, hogy ez mégis mi a fenét keres itt, de én egyszerűen imádom Az oroszlánkirály folytatásában felcsendülő dalt, amiben Kovut útjára engedik. Azon túl, hogy például a Pocahontas Harci dobok- betédalához hasonlóan keserűen jellemző az emeberekre, zeneileg is zseniális, imádom ezt a kánonos éneklési formát. Az Egyek vagyunkban Simba tanulságot farag abból, hogy mind ugyanolyanok vagyunk, egy nagy család, a film másik legjobb betétdalában pedig száműzi Kovut, nem bízik benne. Azon túl, hogy a hangok nagyon jól összeálltak, a zenének zseniális "elűzős" hangulata van, az egész borzasztó szomorú, dühítő, és mégis jó értelemben ráz a hideg a zenétől. Plusz azért folytatáshoz képest elég komoly témákat boncolgatunk, mondom én, hogy jellemző ez az emberekre. Az pedig, ahogyan Simba egyre távolabbról és távolabbról, de még mindig figyeli Kovut, ugyanazzal a szigorú, rezzenéstelen, megvető tekintettel, egyszerűen az egyik legjobb Disney- momentum. Ahogyan az egész jelenet az.

 

Na, hát mára ennyi lett volna. Ha valamivel egyetértesz/nem értesz, azt ne félj megosztani velem egy komment formájában. Ha kérdésed/kérésed van, a kommentszekción kívül még e-mailben oszthatod meg velem, a fashionandbooksbusiness@gmail.com címen, illetve Instagramon is be lehet követni, és akár rám is lehet írni, ott @fashionandbooksblog néven vagyok fellelhető, akkor is jó, ha mindig előre szeretnél tudni a posztokról, és egyből értesülni róla, hogy kint vannak, meg amúgy a teljesen érdektelen, és igazából nem is létező életem semmi történései is néha megosztásra kerülnek, már ha ez inspiráció bárkinek is. Ha viszont maradnál csak a blog mellett, akkor legközelebb a ráadás posztban találkozunk még a nagy finálé előtt, addig is szép napot!

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

141a0f1ae3e811ffb12860e1278634aeaa4d3e53_00.jpg

Sziasztok! Nos, elérkeztünk a harmadik részünkhöz is, még mindig Disney- dalokat rangsorolunk, és ti még mindig kitartotok mellettem, igazán minden elismerésem annak, aki még bírja. (Ha akad egyáltalán ilyen.) Ma tényleg nem akarok rizsázni, inkább egyből belecsapnék, mert a végén megint elkalandozom. Szóval előzzük ezt meg!

Ha esetleg még nem láttad az előző részeket vagy csak foltyatni akarod a sorozatot, itt tudod csekkolni a további bejegyzéseket:

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

Tehát jöjjön a lényeg, tőlem szokatlanul gyorsan! Előre szólok, ez most kicsit gonoszabb lesz, mint eddig... És akkor! Top 50 Disney- dal, harmadik felvonás, go!

 

30. Idegen érzés/Strangers like me
(Tarzan, 1999)

Ákosra még mindig sok mindent tudok mondani, azt nem, hogy szimpatikus, de bizony az van, hogy azt sem, hogy ne tudna énekelni, és a Tarzanban ne végzett volna zseniális munkát. Kétségkívül a sok fantasztikus dal egyik legjobbja az Idegen érzés (Phil Collins tolmácsolásában Strangers like me), amiben Tarzan az emberi létét fedezi fel kicsit jobban, és nem feltétlenül a tudományos dolgokra gondolok - a hirtelen feltűnő Jane ugyanis egy egészen más tanulmányt indít el benne. Azon túl, hogy alapvetően ez nem csak egy szerelmes dal (annak meg a megszokottól elég eltérő), szerintem a romantikus része nagyon aranyos, egyszerűen imádom azt, ahogyan Tarzan Jane- re néz, és maga sem tudja, mi ez az idegen érzés, csak nézi őt, és nem akar mással foglalkozni, csak vele... Ahh, a romantikus énem most kicsit felszínre került, és el is olvadt. A szám alapvetően talán angolul most jobb, bár én az Ákos- verziót is szeretem, mint feljebb említettem.

 

29. Gaston/Gaston
(A szépség és a szörnyeteg, 1991)

A gonosz dalok legviccesebbike, az, ami számunkra túlárad a humortól, és nem tudom, hogy az viccesebbé vagy szomorúbbá teszi, hogy amúgy Gaston ezt a sok csodát magáról komolyan gondolja. LeFou vezetésével a mennyekbe magasztaljuk a nem túl eszes ellenlábasunkat, arra mondjuk van gógyija, hogy eszébe jusson egy ötlet, meg hogy önmagát bálványozza, de hát ez Gaston, mit kezdjünk vele. Aztán már az elég árulkodó, ha a dalod címe a saját neved, ugyebár. (Jó kis fejtörő, kommentben olvastam a dal alatt: Gaston, a Gonosz királynő vagy Kuzco az egoistább? Az én megfejtésem amúgy a Gaston, Kuzco, királynő sorrend.) Vicces kis társadalomkritika ez egyébként, ha komolyan vesszük, ha meg nem, akkor ragadjunk le annál a sornál, hogy mindenben vastag Gaston, és szerintem ez sokat elárul.

 

28. Száll egy sötét dal/My lullaby
(Az oroszlánkirály II.: Simba büszkesége, 1998)

Hm, milyen vidám kis nótákat válogattam össze erre a tízesünkre, nem? Zira eleve az egyik legalulértékeltebb Disney- gonosz, csak mert folytatásban szerepel, és akkor a dalról már ne is beszéljünk. Egyszerűen zseniális gonosz dalt kapunk ebben a második részben, pedig csak egy DVD- s második rész. Én nem tudom, szerintem nem tudnék elaludni emellett a vernyákolás mellett, vagy ha igen, is rémálmaim volnának később, de ki tudja, lehet, Kovu mindig kapott egy ehhez haosnló aranyos kis altatót. A dal vége egyébként picit hozza a Készülj hát végének a hangulatát. Említettem már, szerintem nem is egyszer, Kútvölgyi Erzsébet a legnagyobb telitalálat Disney- szinkronhangok terén, az angol verzió szerintem siralmasan rossz, a magyar viszont az ő hangjával fenomenális. Ez a dal tényleg sötét, szép álmokat!

 

27. Bírnom kell a célig/I can go the distance
(Herkules, 1997)

Na, hát az ókori görög korba elkalauzoló mesénk is jó kis dalokat tartalmaz, ezeknek egyike a címszereplőnk szólója, amiben arról énekel, hogy bármi is a cél, eléri, miután ráébred, hogy nem oda való, ahol él. Hihetetlenül inspiráló egy dal ez, a kitartásról, hitről, reményről. A mondanivalóján és motiváló szövegén túl pedig egyébként a zenéje is nagyon redben van. Én szeretem az ilyen inspirációs cuccokat, és kész, ez a dal meg szép, ahogy van. (És kövezzenek meg, de nekem a még nem kigyúrt, ügyetlen Herkules sokkal szimpatikusabb.) Ez a szám szerintem angolul és magyarul egyaránt jól szól, talán az angolra voksolok, de amúgy nem lehet panaszunk a fordításra sem. Amúgy van egy olyan érzésem, hogy a Herkules fordítására kifejezetten sok időt szántak, vagy csak serencséjük volt, mert valami fenomálisak a fordítások és a szinkron.

 

26. Harci dobok/Savages
(Pocahontas, 1995)

Azért van egy-két igazán társadalombíráló, nagyon komoly, ezáltal kissé sötét dal a Disney- történelemben. Ezeknek egyik kiemelkedő darabja a Pocahontas klimaxában felcsendülő Harci dobok című dal. Nagyban zajlanak az események, az indiánok John Smith- t akarják megölni, az angolok meg az indiánokat, közben Pocahontas meg akarja őket állítani. A rasszizmust valami fenomenális módon közelíti meg, ráadásul két oldalról, kifejezetten örülök neki, hogy ezt a készítők bevállalták. Ugyan a mondanivalója gyerekként nem jön át, zeneileg akkor is élvezhető darab, idősebb fejjel pedig... Sokat elmond már a refrén is, söpredék, söpredék, talán nem is ember. Ne keverjünk most ide semmiféle elfoogadásügyi meg ilyesféle kérdéseket, de ez a szám akkor is egy bátor, erős vállalás volt a Disney részéről, ami ebben az esetben igen csak jól sült el.

 

25. Szegény mélabús lélek/Poor unfortunate souls
(A kis hableány, 1989)

Akkor megint egy gonosz dal (ebben a részben viszonylag sok van), ez egy igazi sötét, komoly, lassabb nóta. Ursula manipulatív, nem is kicsit, ez a lényege, ebben a dalban pedig ez remekül kiteljesedik. Erős váltások vannak benne, de alapvetően ez szerintem elviselhető. Kicsit a lelkekkel ez egy sötét, talán félelmetesebb atomoszférát jelenít meg, amitől kiskoromban azért kirázott a hideg - amúgy néha most is, csak ez már egy jó értelmében vett libabőr. Zeneileg talán az eredeti hanggal jobban tetszik, bár amúgy talán mégsem, az viszont biztos, hogy színészileg mindenképpen a mi zseniális Schubert Évánk adja át jobban a dalt, úgyhogy team magyar, nem csak azért, mert imádom Schubert Évát... na, jó, de, ez is közrejátszik benne. De hát azt, aki zseniális, megbocsátjuk, ha imádom, nem?

 

 

24. Másvilág/Friends on the Other Side 
(A hercegnő és a béka, 2009)

Oké, ez a rész hivatalosan is a "gonosz dalok" címet kaphatná, na mindegy. A hercegnő és a béka vudu doktora eleve a Disney egyik, ha nem legkarizmatikusabb főgonosza, a dala hihetetlenül élvezhető és sokoldalú. Az elejére anyukám azt mondta, hogy olyan "Aladdin- hangulata van", és egyébként van benne valami (és akkor már csak érdekesség, hogy Dr.Facilier egyik ihletője Jafar volt az Aladdinból). Ez a dal tényleg egy más világba kalauzol el, egy sötét, kicsit félelmetes világba. Manipuláció, gonoszság, varázslat, de még humor is akad ebben. Az meg csak egy mellékes megjegyzés, hogy Naveen milyen jól néz ki úgy az egész film alatt... Dr.Facilier a barátnőimmel nálunk egyfajta... hát mém lett, vagyis, akarom mondani, ő a mis istenünk. És az meg már csak puszta tény, hogy ebben a dalban kábé minden megvan, ami jó kis gonosz dalhoz szükséges. Mellesleg nagyon bírom, amikor a dal elején Facilier lepacsizik az árnyékával. Jó, ezt már tényleg csak úgy megemlítettem.

 

 

23. Szépség és a szörny (A szépség és a szörnyeteg, 1991)

Olyan szinten klisés, hogy hihetetlen, ez kábé minden Disney- dal toplista kötelezője, de hát mit tegyünk vele, ha egyszerűen és kalasszikusan jó, nem igaz? Kanna mama danolászik a kétszemélyes bál alatt Belle- nek és a szörnyetegnek (akit amúgy Adamnek hívnak, legalábbis állítólag, ma is tanultatok valamit). Romantikus, lassú, cuki, de kötelező, örök és ikonikus darab. A képi világról már ne is beszéljünk... Érdekes fordulat, hogy nem a főszereplőink búgnak egymásnak romantikusan, de talán ez az egyik oka a szám népszerűségének. Gyönyörű szép szerelmes szám, Pápai Erzsi hangjával gyönyörű, igazi érzelmes darab, az angol eredeti is nagyon szép, de egyébként a 2017- es változathoz készült Ariana Grande x John Legend változat is rendben van, de azért mindenképpen az eredetiket ajánlom, még akkor is, ha a 2017- es élőszereplős film egyetlen elviselhető pontja Luke Evanson kívül ez a dal.

 

22. Egyek vagyunk (Az oroszlánkirály II.: Simba büszkesége, 1998)

Na most, tudom, sokan utálják Stohl Andrást, de mondhat bárki bármit, én a hangjával még mindig szerelemben vagyok. Ahogy egyébként beteg dolog így, beteg dolog úgy, Simbával is (és alapjáraton nem gerjedek állatokra, nyugalom, alapból teljesen normális vagyok - mármint ezen a téren... na, mindegy). Ebben a dalban Kiarának tanít arról, hogy mind egy nagy család vagyunk, egyek, szeressük egymást, szép dolgok. Kicsit idealista, de szép. Persze később nagyban ellent mond a mi kedvenc oroszlánunk saját magának, ami amúgy realisztikusabbá teszi ezt az elsőre túl jónak tűnő kis álomvilágot. Ráadásul Kiara és Simba apa-lánya kapcsolata is szuperül tapintható a dalban. Igazi szép dal, szívderítő. (És tudjuk, én egy picit idealista vagyok, bízom benne, hogy egyszer mind egyenragúak leszünk mindentől függetlenül - még akkor is, ha a realista részen nem ért egyet, és tudja, hogy ez nem fog bekövetkezni.) Ezt mindenképpen magyarul ajánlom, nekem valamiért Simba eredeti hangjával ez nem ül. Pedig érdekes, sokan szeretik úgy is. Nekem viszont angolul kifejezetten nem tetszik. Meg hát Stohl András.

 

21. Készülj hát/Be prepared

Újabb gonoszunk fakad dalra, ezúttal Zordon személyében. A sebhelyes arcú oroszlán dalától gyerekként kifejezetten féltem (csakúgy, mint Ursuláétól), és ez is az egyik oka a zsenialitásának. Maga a látvány hátborzongató, elég hatásos a ránézésre is gonosz ellenlábasunk, amint zöld fényben állítja a saját oldalára a hiénákat (spoiler, aztán jól ki is nyírják őt), amikor menetelnek, az egyébként náci felvonulást idéz, és igen. Zordon a Disney legnagyobb politikusa, ez ebből a dalból csak úgy árad. Én tényleg nem akarok itt politikáról beszélni, de az oroszlánpolitika lehet kivétek, nem...? Ahhoz, hogy ez igazán jól szólaljon meg, mindenképpen szükséges Kristóf Tibor hangja, például az angol változat más hanggal szerintem kicsit kiherélt a magyarhoz képest. És most ígérem meg, hogy egy darabig leállok a gonsoz dalokkal ez után a rész után. Ámen.

 

Nos, ez volt a harmadik tízesünk, kezdünk elérni a vége felé. Most egy kicsit túl voltak tolva a gonosz dalok, tudom, de látszik, hogy ezt a listát csak úgy, az akkori érzéseim alapján dobtam össze, nem számolgattam, hogy egy poszton belül hogyan oszlanak meg majd a dalok műfajilag és meseileg (?) sem. Nos, remélem azért tetszett ez a darkos verziónk, ha igen, azt nyugodtan oszd meg velem egy komment formájában, meg persze azt is, ha nem. Nemsokára jön a negyedik rész, addig ha gondolod, kövess be Instagramon @fashionandbooksblog néven, ott mindig mindenről előre fogsz értesülni (meg megismerhestz egy picit engem, meg a nyomorult életemet), ha pedig kérdésed/kérésed van, e-mail formájában a fashionandbooksbusiness@gmail.com címen tudod felvenni velem a kapcsolatot. Legközelebb találkozunk, addig is szép napot!

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

82744a41e6e4e8cd48ed5c6c2649d5ad.jpg

Sziasztok! Most az előzőtől eltérően nem szeretnék rizsázni, tudom, ez tőlem igen csak szokatlan, de hogy őszinte legyek, annyira élvezek a dalokról véleményt írni, hogy inkább gyorsan túl vagyok a kezdésen, és jöhet az a rész, amit igazán szeretek ebben. Haha, önös érdekek. (Oké, valószínűleg ti is jobban örültök, hogy nem pofázok feleslegesen, bár azt szerintem úgyse olvassa el szinte senki - csak az olyan mániákusok, mint én, én mindig az ilyen feleslges cuccokat is elolvasom. Egy mérges kecske rajzolásáról álmodtam. Na, ezt vajon hányan olvasták el? Oké, megígértem, hogy nem pofázok, aztán most ennek semmi értelme.) Térjünk a lényegre, mert a végén az imádkozó sáskák szaporodása lesz a téma. (Na, hogy ez megint hogy jutott az eszembe...) Ha érdekel, az előző és a következő részeket itt tudod elolvasni:

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

Most pedig jöjjön is a következő tíz dal, amit érdemes hallgatni és én is szívesen dúdolgatok Disney- berkekből!

 

40. Csillagfény/When you wish upon a star
(Pinokkió, 1940)

Ezután már nem is lesz klasszikus dal, ez sokat elmond, és lehet, hogy engem minősít, de mindegy. A Pinokkió első dalát Tücsök Tihamér dalolja el nekünk, megalapozva azt a valódi mesebeli, mesés hangulatot, amit az egész mese áraszt. Ez mégis mennyi mese volt egy mondaton belül? Mindegy, ezt másképpen nehezen tudom kifejezni. Kicsit fekete bárány itt, ugyanis bár a Pinokkió nem a kedvencem, ezt a dalt mégis szeretem, vagy legalábbis mélyen elismerem. Meg szerintem ez egy olyan darab, ami nékül nem is toplista a toplista, egyszerűen olyan alapkőként szolgál a Disneynél, amit mi sem bizonyít jobban, hogy azóta is ezt a nótát hallhatjuk felcsendülni minden Disney- mese nyitánynál. Igen, az az ismerős dallam, ami a kastély megjelenésekor zeng, az bizony ez. A dal Oscart is nyert, egyáltalán nem érdemtelenül. Gyönyörű darab, igazi kötelező klasszikus, egyedül a személyes ízlésem az oka annak, hogy nincs előbbre a listán, ez az én szegénységi bizonyítványom, de az biztos, hogy a jelentőségét tekintve ez a number one Disney- dal.

 

39. Nyitom a szívem/Love is an Open Door
(Jégvarázs, 2013)

Nyálas, szentimentális, túlromcsizott, de pont ettől az együgyű érzelmességétől olyan szerethető. Anna naivitása és Hans leleményessége ügyesen dolgozik együtt, sokadjára hallgatva vannak benne el(r)ejtett utalások a herceg tervére. Ilyen eltúlzott dal kevés van a Disney- történelemben, gonosz dalként kifejezetten furcsa gondolni rá, de esküszöm, tetszik a szerelmes és a gonosz dal műfajának szürreálisan csöpögős egyesülése. Ahogyan egyébként Vágó Bernadett és Pál Tamás hangja is igen jól dolgozik együtt, és talán az elfogultságom miatt (egyszerűen imádom Vágó Bernadettet), de a magyar verziót preferálom, még akkor is, ha szövegben az angol jobban ott van.

 

38. A trón úgy csábít, nagyon hív/I just can't wait to be king
(Az oroszlánkirály, 1994)

Az oroszlánkirály sok téren zseniális, a zenéjén is meghallatszik, hogy olyan nagyágyúk keze van benne, mint Elton John, Tim Rice és Hans Zimmer. Ez a darab Simba játékos dala, amiben Zazunak énekel arról, mi lesz, ha "nagy király" válik belőle, amitől kelekótya madarunk szíve szerint falra... repülne? Mászna? Ah, mindegy. Pörgős kedves, szerethető, játékos kis nóta ez, ami igazán jól átadja a gyerek Simba karakterét, ráadásul a látványvilága is elkápráztató és magával ragadó. Igen, erről összességében ennyit, beszél ez magáról eleget.

 

37. Áss egy kicsit mélyre/Dig a little deeper
(A hercegnő és a béka, 2009)

Bizony, A hercegnő és a béka zenéjét is igen csak bírom. Ez az a szám, amitől mindig instant jókedvem lesz, és teljesen felpörget. Az egész meséhez hűen van benne némi dzsesszes beütés, és ezzel együtt az egész hihetetlenül pörgős és színes. Odie mama karaktere alapból zseniális, ez pedig a dalon keresztül nagyon is jól átjön. Ugyan nagyon nem vagyok egy urgálós, táncolós csajszi, de ennek a dalnak a hatására mindig felpattanok (aztán ezt jobb esetben senki sem látja). Közben a megfogó, pörgős zene mellett fontos mondanivalója is van a dalnak, ami mellett megint csak nem mehetünk el szó nélkül. Szerintem, ha egyetlen vidám dalt hallgathanék csak Disney- berkekből ezentúl, az ez lenne. És hát mint előbb is mondtam; Odie mama for president!

 

36. Ő benned él/He lives in you
(Az oroszlánkirály II.: Simba büszkesége)

Ugyan az első rész kezdő dalához nem sikerült felérni, de azért elég korrekt kis számot hoztak össze a zeneszerezők Az oroszlánkirály folytatásához is. Az egésznek van egyfajta megfogó hangulata, a látványnak, a képeknek, a zenének, de azért azt ismerjük el, hogy nem a legváltozatosabb ez a szám. A magyar változatot ugyan legtöbben egy női előadónak tulajdonítanák, valójában Bereczki Zoltán adja elő, aki tudjuk, hogy nekem nagy kedvencem, de azért pályakezdő volt itt még. Monjduk végül is nem ez az oka annak, hogy ebből szerintem jobb az angol verzió, bár persze ez is közrejátszhat benne. Bár amúgy én a magyarra sem panaszkodnék. Talán a dalt átitató, megmagyarázhatatlan "őserő" az, ami ezt igazán szerethetővé teszi ezt a hangulatos kis nyitányt. Mellesleg pont a mai napon jött ki Peter Hollens feldolgozása erre a számra, és annyit mondok, hogy ha szereted az eredetit, akkor azt hallgasd meg, mert azt még jobban fogod szeretni. Velem legalábbis ez volt. Úgyhogy most leszek olyan kedves, hogy a magyar videó alá azt is belinkelem.

 

 

35. Mikor kezdhetnék élni már/When will my life begin
(Aranyhaj és a nagy gubanc, 2010)

Aranyhaj egy pörgős, életvidám csajszi, ami ebből a számból tökéletesen átivódik. A dal elején vidáman veszi élete körbe-körbe ismétlődő lemezét, a dal végén aztán ő is rájön, hogy ez nem kicsit unalmas. A zene ettől még nem válik azzá, sőt. Játkos, aranyos kis dal ez, Aranyhaj karakterét tökéletesen megalapozza, a repríze meg... Ahh. Ajánlom ezt magyarul meg angolul is, magyarul azért, mert én csípem Csifó Dorinát, még ha sokan nem is, angolul meg azért, mert Mandy Moore azért még mindig tehetségesebb. Felpörgetős dalnak tökéletes, spotán energialöketet ad, annak ellenére, hogy pont a monotonitásról szól.

 

34. Hakuna matata/Hakuna matata
(Az oroszlánkirály, 1994)

Az oroszlánkirály örök slágere, egy igazi himnusz, ami 1994 óta tanít arra, hogy csak légy laza, egyél, légy vidám, és szarj bele mindenbe, a világba, a kötelességekbe. És a hakuna matata konkrétan egy teljes életérzéssé, kultúrává nőtte ki magát. Imádom az ifjú Simba karakterét, illetve a Timon-Pumbaa kettősről ne is beszéljünk. Ugyan a refrén legendás, az egész szuper és ikonikus, azért került kicsit hátrébb a listán, mert például a Pumbaa előéletéről szóló rész vicces ugyan, de zeneileg nem a legértékelhetőbb - számomra. Így is örök kedvenc, klasszikus, kötelező darab. És persze amellett se menjük el szó nélkül, hogy SImba ebben a dalban nő fel, és hát... Értem én, hogy egy rajzolt oroszlán, de egyszerűen helyes, és kész. Ez meg még kiegészül Stohl András hangjával, és... Ah, mindegy, fangirlölés out.

 

33. Belle/Belle
(A szépség és a szörnyeteg, 1991)

Anyukám nagy kedvence, és A szépség és a szörnyeteg hangulatát is remekül megalapozza az azt nyitó, Belle című soundtrack. Megismerjük a falut, méghozzá elég jól, a lakosság nagy része dalra fakad, a reggel szokásos módon zajlik, mint mindig, kivétel nélkül, Belle nagyon szép, ezt ők is alátámasztják, csak hát ugyebár kicsit furcsa, vagy tán lökött? Gaston feleségnek akarja, hiszen legalább oly szép, mint ő, ikonikus sorok hangazank el ebben a számban is. Belle meg csak unja az egyhangúságot, és szeret olvasni. Kész, pont. Haha, asszem', bennem tényleg elveszett egy Belle.

 

32. Ő a sztár/Zero to hero
(Herkules, 1997)

Akkor megint prögjünk fel, nem is kicsit. A múzsák ezzel a dallal elég komolyan életet leheltek a filmbe, az ő szerepük szerintem hihetetlenül szerethető. Pont azért, mert úgy kifejezetten nincs is szerepük. Ebben a dalban megéneklik azt, hogyan vált Herkules igazi sztárrá, egyszerű srácból főhőssé, akit mindenki ünnepel, szörnyeket győz le, lányokat szédít el és saját merch termékei vannak. Bizony, bizony, Herk minden Hádész által elé görbített akadályt ügyesen vesz (pedig team Hádész), közben hatalmas rajongói tábort épít ki magának, igazi hős a srác... Kár, hogy kicsit naiv hősszerelmes, amúgy végül ez a veszte, de ne ugorjuk előre, hanem ünnepeljük, mindig fitt, meg bombajó, meg hát ő a sztár. Pörgős, fülbemászó, és bizony ha már bemászott, ott is marad - szuper kis dal ez, hiába ókori sztori a Herkules, teljesen modern, ahogyan ezt a két világot ez a dal is remekül ötvözi. Magyarul-angolul egyaránt zseniális, tipikus példája annak, hogy a nem szó szerinti fordítások milyen jók is. Na, mindegy.

 

31. Anyád a tét/Mother knows best
(Aranyhaj és a nagy gubanc, 2010)

Aranyhaj megint. Vagyis Aranyhaj, de mégsem, mert ez a mese zenei világának egy teljesen másik megközelítése, avagy a gonosz dalunk. Ugyan valamilyen szinten én Gothelt (nincs az az isten, hogy a magyar nevén hívjam, mert az egyszerűen bah) nem tartom annyira gonosznak - hát felnevelte azt a lányt, aki elég korrekt fiatal hölgy lett, azon túl, hogy háztartásban otthon van, kedves és aranyos, valamilyen szinten szerintem meg is szerethette -, azért a dalban is Aranyhaj hajával játszik, azt ölelgeti, ami jelzi a tetteit. Imádom egyébként ezt a nőt, a stílusát, a szám zenei és képi világát. A dal túljátszott drámázása pedig tökéletesen passzol Náray Erika zseniális hangjához, úgyhogy abszolút a magyar változat rajongója vagyok, azon túl, hogy a szöveg remekül összállt, magyarul a színészi rész - szerintem - jobban lett teljesítve, mint angolul. Szeretem a zenei világát ennek a dalnak, amiben a banyánk arról énekel, hogy a nagyvilág milyen sötét, kegyetlen és önző.

 

Nos, ez volt a második tízesünk, egyébként olyan nehéz ez a listázás, szívem szerint mindent az első tízbe raknék bele, de hát ez van, én találtam ki, hogy most ezzel fogok cseszekedni. Remélem, tetszett, ha igen, azt kommentben jelezheted, meg persze az ellenvéleményedet is, illetve ha bármi kérdésed/kérésed van, amit privátban szeretnél feltenni, a fashionandbooksbusiness@gmail.com címen tudsz elérni, Instagramon pedig a @fashionandbooksblog néven találsz meg, ne fél bekövetni, hogy mindig előre értesülj az új posztokról. Az önpromó után pedig tényleg berekesztem ezt a bejegyzést, hamarosan jön a folytatás, addig is szép napot!

 

Top 50 kedvenc Disney dalom - 10 jó Disney- dal

1bddf78f0cb47532c3a73a119fbc231d402f6cab_hq.jpg

 

Sziasztok! Nos, a Disney- toplisták nem ismeretlenek a házam táján, akad belőlük már kettő, de most egy komplett, 5+1 (az hat, köszönjük) részes Disney- toplista sorozattal készülök, amely során eljutunk az 50.kedvenc dalomtól az elsőig.

Maga az, ahogyan ezt megteszem, tehát külön bejegyzésekben, tízesével haladva előre egyébként a https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu blogtól jött, úgyhogy csekkoljátok az ő listáját, ugyan már több mint hároméves bejegyzések, de szerintem így is szórakoztatóak, és én valamiért kifejezetten szeretem az ilyesféle toplistákat. Youtube-on konkrétan számát nem tudom, mennyit néztem végig. Azt pedig szintén nem tudom, mióta tervezem ezt a posztot, de jóóóó régóta. Hát most belekezdek, és meginvitállak egy kis zenehallgatásos gyerekkoridézésre.

A lista persze szubjektív, meg minden ilyen, borzasztó sok kedvencem kimaradt, kegyetlenül kevés ez az 50 dal, még ha elsőre soknak is hangzik. Csakis Disney- dalokról lesz szó, a Pixar most kimarad. Egyébként még abba lehet belekötni, hogy nagyooon kevés a klasszkus darab, és inkább a Disney- reneszánsz (1989-1999) és az ún."revival" (2009-napjainkig - ennek a magyar nevét meg nem mondom, valami újjáéledés szerű) darabjai sorakoznak fel, de mit ne mondjak, nekem ezek állnak közelebb a szívemhez.

Amúgy a hosszú eltűnésért bocsánat, egyszerűen semmi kedvem nem volt a bloggal foglalkozni, és ezt csak akkor van értelme csinálni - szerintem -, ha szívem-lelkem benne van. Most már benne lesz, megpróbálom megígérni, hogy visszatérek.

A sorozat további részeit az alábbi linkekre kattintva olvashatod:

Top 50 kedvencem Disney- dalom - 10 jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - 10 még annál is jobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb Disney- dal

Top 50 kedvenc Disney- dalom - a 10 legjobb NEM Disney- dal

Akkor elég a rizsázásból, kezdjünk is bele a lényegbe!

50+1: Try Everything
(Zootropolis - Állati nagy balhé, 2016)

Persze minden rendes toplistába kell egy plusz egy... És nem, nem feltétlenül lenne ez az ötvenegyedik, sőt... Viszont! Ez azért nincs benne az alap ötvenben, mert alapvetően egy kissé irritál ez a dal, nem a kedvencem úgy magában, bár Shakirával amúgy semmi bajom, de ez a szám azért idegtépő tud lenni. Viszont a mesét magát annyira szeretem, hogy muszáj volt említést tennem róla, plusz az a jelenet, amikor Judy megékrezik Zootropolisba, és megy a dal, eléggé király lett. Plusz azért mióta láttam a filmet (amivel kapcsolatban eléggé szkeptikus voltam, aztán hatalmas pozitív csalódás lett), a dal is közelebb áll a szívemhez, mint előtte.

 

50. Hejhó!/Heigh-ho!
(Hófehérke és a hét törpe, 1938)

Igazából manapság nem nevezném a Hófehérkét kedvencemnek, bár tény, hogy klasszikus, és gyönyörű mese. De a zenéjét eléggé irritálónak találom, ennek ellenére is azért persze le a kalappal az egész cucc előtt, óriási dolgot indított el anno. A soundtrackről mégis ez az egyetlen dal, amit valaha is igazán meg tudtam kedvelni, mondjuk ebben közrejátszhat, hogy az egész rajzfilmből a törpék voltak a kedvenceim (meg a királynő, de ez most mellékes). Humoros, vidám kis klasszikus dal ez, gyerekkoromban is sokat dúdolgattam, mai napig kedves emlékeket idéz, fülbemászó dalocska.

 

49. A szív úgyis rátalál/Love will find a way
(Az oroszlánkirály II.: Simba büszkesége, 1998)

DVD- s folytatás ide, DVD- s folytatás oda, Az oroszlánkirály második része szerintem zseniális, és bizony zeneileg sem panaszkodhatunk rá, a soundtrackjét én összességében jobban szeretem az elsőjénél. Ugyan ez a dal hihetetlenül nyálas, cuki és alapvetően azt mondanám, hogy bah, de eleve imádom Kiara és Kovu párosát, és ez kiegészül két általam imádott énekes (Auth Csilla és Miller Zoltán) hangjával. Nem a legerősebb zenei alkotás, a belőle kicsepegő nyállal egy medencét ki lehetne tölteni, de mindezzel együtt imádnivaló, és nem tudom, miért, de nekem nagyon sikerült belopnia magát a szívembe.

 

 

48. Hol volt, hol nem/Once upon a dream
(Csipkerózsika, 1959)

Bár amúgy Hajnal hercegnő korántsem a kedvencem, ahogyan a kis hercegét is csak egy töketlen szépfiúnak tartom, attól még a daluk kifejezetten szép, kedves kis romantikus danolászgatás, nem véletlenül annyira ismert. Mondjuk tény, hogy én nagy köszönetet mondok azért annak, aki kitalálta, hogy a Demóna c.filmhez változatassál meg a hangzást - bár nekem maga a film nem volt a kedvencem (sosem fogom megérteni a főgonoszt változtassuk jóvá logikát), ennek a dalnak kifejezetten jót tett szerintem a darkosított verzió Lana Del Rey előadásában, én inkább azt preferálom, de persze ide az eredetit rakom be (mármint a magyar eredetit), mert ha esetleg valaki nem ismerné (kétlem, hogy van ilyen), akkor az hallgathassa már meg.

 

 

47. Vár rám a föld/Part of Your World 
(A kis hableány, 1989)

Ariel álmodozó danolászgatása nagyon sokáig nem fért fel a listára, már megírtam a cikkeket, amikor végül úgy döntöttem, hogy ez mégis kell ide. Hogy miért? Bár tipikus tini p...izé, plázacica dal, amiben konkrétan kimondja, hogy mindene megvan, de ez nem elég, attól még Arielt pont egy ilyen hisztis, elkényezetett(nek tűnő), de kimondhatatlanul édes és aranyos lánynak szeretjük. Ez a dal meg kifejezetten szépen áll össze zeneileg, egyébként eredetiben jobb, annak ellenére, hogy a cím magyarban jogosabb - azt ugyanis sosem fogom megérteni, az erdeti változat címe miért Part of your world, miközben mikor ezt énekli, még nem is találkozott Erikkel. Micsoda problémáim nekem vannak. Szóval ennek ellenére is jobb ez Jodi Benson hangjával, bár nekem Oszvald Marika ellen sincs semmi kifogásom, hiába nem szeretik sokan Arielként.

 

 46. Gyermekember/Son of Man
(Tarzan, 1999)

Valljuk be, Phil Collins elég rendes, tisztességes munkát végzett a Tarzan zenéjével (majd pár évvel később a Mackótestvérével is). És sajnos azt kell mondanom, hogy Ákos is. Nem kedvelem azt az embert, sőt. A zenéje sem a kedvencem, sőt. De az tény, hogy van hangja és tehetséges, arról nem is beszélve, hogy a munkásságának ezt a részét eléggé tudom értékelni. Ez a dal például talán jobb is az ő előadásában. Igazi pörgős, hangulatos kis betét ez, amiben végigkövethetjük Tarzan növekedését, és hogy hogyan válik ő a "legügyesebb majommá". Szerethő kis fülbemászó dalocska.

 

 

45. Csókra vár/Kiss the girl
(A kis hableány, 1989)

Nos, őszintén, ez eleinte nagyon sokáig nem volt benne a végleges 50- ben, de azóta lett valami velem meg A kis hableánnyal, nem tudom, megszerettem, úgyhogy felkerült ez is. Hangulatos, dallamos, fülbemászó, ikonikus kis nóta. Azt nehezen tudom eldönteni, hogy ez eredetiben vagy Vass Gábor sebastianossá formált hangjával élvezhetőbb, én talán a magyarra voksolok, de amúgy valami jót találok mindkettőben. De hát szeretem Vass Gábort. Meg amúgy Sebastiant is. Nagyon. Az meg kifejezetten vicces, amikor az elején Hablaty hamisan megszólal, Sebastian meg fogja a fejét. A halak meg persze muzikálisabbak, mint a madarak, kivéve a falmingókat, mert ők is érzik a ritmust... Vagy mi. Na, mindegy, a lényeg, hogy tetszik ennek a dalnak a hangulata és a zenei világa.

 

 

44. Legyen hó/Let it go
(Jégvarázs, 2013)

Ugyan nekem a Jégvarázs már akkor sem lett a kedvencem, amikor először láttam, azóta pedig nem igazán értem ezt a hatalmas hype- ot és felhajtást, ami körülötte van, azért jó kis mese, és a zenéje igazán ott van. Ugyan a nagy sláger ez lett, eleinte még a top 50- ben sem volt benne, talán pont a népszerűsége miatt voltam vele egy kicsit szigorúbb. Végül azért be kellett ismernem, hogy jó kis dal ez, még ha nem is feltétlenül gondolom, hogy az az óriási népszerűsége teljesen indokolt. Ugyan magyarul fogom belinkelni, ahogyan mindent ezen a listán, mégis azt mondom, hogy ennek a dalnak inkább az eredeti verziója a kifejező, és az is Indina Menzellel. Nem azért, mert a magyar nem jó, csak angolul azért elég más a jelentése.

 

 

43. Szívem mélyén álmok hada él/I've got a dream
(Aranyhaj és a nagy gubanc, 2010)

Az Aranyhajban is hihetetlenül szerethető dalok csendülnek fel, a legszürreálisabban aranyos pedig kétségkívül ez a darab, amiben a haramiák hatását keltő, rosszfiúknek tűnő kocsmázók énekelik meg legnagyobb álmukat, Aranyhajjal és Eugénnal egyetemben. Eleve az egyik kedvenc jelenetem a filmből, zeneileg is nagyon rendben van, ráadásul Csifó Dorina játékos hangjához eléggé passzol ez a dal (Mandy Moore- ról már nem is beszélve.) Plusz a furcsaságából adódóan nagyon humoros is.

 

 

42. Ha zeng a Notre Dame/The Bells of Notre Dame
(A Notre Dame- i toronyőr, 1996)

Na, most, A Notre Dame- i toronyőr az sok szinten a Disney egyik legmegosztóbb darabja, nem is egy gyerekmese, az igaz, de tudjuk, hogy én imádom. Igazából minden egyes soundtrackje jó valamiért (oké, talán a "Guy like you"- ra nem tudok indokot találni, miért is volna jó, bár talán, mert vicces), ez a darab pedig jól megalapozza az egész mű hangulatát. Nagyon tetszik, ahogyan a dalok hozzák az egyházi énekek stílusát, lévén egy templomban játszódunk, hahó! Az Operettszínházban amúgy elég rendesen hosszabb, a linkelt verzióban meg a kórus részek sjanos kimaradtak, agyon van vagdosva, de még így is zseniális, nem is kicsit, az egyik leghangulatosabb filmkezdést mindenképpen megadja.

 

 

41. Hozzon örömet e nap/Honor to us all
(Mulan, 1998)

Nagy volt a dilemma, hogy a Mulan filmkezdő trackje vagy a katonák később felcsendülő dalja kapjon helyet ezen a listán, de az én szívem végül efelé húzott, talán azért is, mert a többségé a másikhoz húzna. Igazából ez csak egy hangulatalapozó darab, amiben megismerkedünk a háttérrel, a társadalom állásával (a férfi harcol, a nő nem is simán gyerekeket, de egyből fiúkat szül - egyenjogúság, please), Mulan karakteréről kapunk egy kis átfogó képet. Átadja a hangulatot, szerethető, és az kifejezetten tetszik, hogy sok embert énekeltet, ahogyan a hangzásvilágát is nagyon csípem.

 

Szóval ez volt az első tízesünk, még négy darab ilyen vár ránk. Nemsokára hozom a folytatást, addig ha gondoljátok, kövessetek be Instagramon @fashionandbooksblog néven, ha mindig előre akarjátok tudni, mikor lesz poszt, vagy a szánalmas életemről akartok többet tudni. Ha kérdésed/kérésed van, akkor azt akár kommentben is nyugodtan tudathatod velem, de akár e-mailben is felkereshetsz a fashionandbooksbusiness@gmail.com címen. Legközelebb jön a következő rész, addig is szép napot!

Karácsonyi álom

December 25. Karácsony reggel.

Cathrine éppen szemeit dörzsölve egyenesedett fel puha ágyában. Gyönyörű égszínkék szemei drágakövekként csillogtak pirospozsgás, fehér arcán. Szőke, hullámos haja kicsit kócosan omlott a vállait takaró, márkás selyempizsamájára.

Nagyon szép lány volt, ezt pedig pontosan tudta is magáról. Ennek ellenére sem gondolta úgy, hogy a külső bármiben is előre valóbb a belső értékeknél. Éppen azért, mert rengetegszer találta magát szemben azzal a támadással, miszerint nem több egy szép, elkényeztetett fruskánál. Ő pedig csak remélni merte, hogy ezek a vádak nem igazak. Hogy a valódi értékei nem a külsejéből, a szülei pénzéből fakadnak.

Mindent megkapott, amit csak szeretett volna. Nem volt számára lehetetlen. Régebben ezt nem is igazán fogta fel; hiszen gyerekként az ember nem gondolkozik azon, hogy miért kapja meg a legújabb babát, amit az üzletben látott, egyszerűen csak örül neki, hogy megkapja. Aztán ahogyan ér az ember, idősödik, ezek a dolgok egyre jelentőségteljesebbek lesznek. Mikor már érti a pénz, a vagyon fogalmát. Sajnos pontosan látta, hogy vannak emberek, akik mintha társaikat csak futkározó pénzdarabokként látnák; azt, aki márkás, drága ruhákban, nagy kocsival és sofőrrel jár haza, azt egy nagyobb címletűként, a szegényesebb ruházatú, gyaloglókat pedig kisebb értékekként. Mintha tényleg az számítana, hogy milyen családból jöttél, hogy öltözködsz, mennyi pénzed van.

És saját bőrén tapasztalhatta, hogy ezek a dolgok mégis mennyire mellékesek is. Hogy nem az a lényeges, hogy a szüleid mennyiért vesznek neked kabátot, hanem az, hogy szívből teszik- e. Nem a biciklid márkája a fontos, hanem az, hogy vajon apukád tanít- e téged biciklizni. Hogy nem a fényűző utazások a lényegesek, hanem az, hogy az út folyamán mennyi időt töltünk együtt. Hogy nem az a lényeg, mi kerül az asztalra esténként, hanem az, hogy a család szeretetben, együtt üljön le vacsorázni. Hogy karácsonykor sem az ajándékokon, a meghívott vendégek számán van a hangsúly, hanem a békén, szereteten, a családon.

Visszagondolt eddigi életére. Csupán 15 éves volt, nem élhetett még meg olyan sok mindent. Mégis tisztán láthatta, hogy bár szülei biztosan szerették őt, erről viszonylag kevésszer volt alakalmuk tanúbizonyságot tenni.  Hiába készültek hozzájuk aznap estére rokonok a világ minden tájáról, ha őket sem ismerhette, ezáltal pedig nem is szerethette igazán. Hiába várták a fa alatt ragyogó, pompás ajándékok, ha tudta, hogy egyik sem az örömről, inkább a pénzükkel való villogásról szól. Hiába volt karácsony reggel, ha nem lehetett biztos abban, hogy a szülei este hazaérnek üzleti útjukról, amire még két hete indultak.

Ott, akkor, december 25- én, reggel kilenc órakor egyetlen karácsonyi kívánsága volt: hogy teljesüljön az az álma, hogy egyszer valóban szeretetet kaphasson az életben.

 

Theresa arra ébredt fel, hogy már egyedül volt otthon. Édesanyja még karácsony napján is munkába indult, hogy teljen nekik áramra és némi élelmiszerre, ne kelljen az ünnepnapon sötétben, étlen ülniük.

Az aprócska, inkább viskónak, mint háznak nevezhető otthonuk egyetlen szobájában karácsonyfa nem állott, ugyanis idén nem mentek túl jól az anyagi dolgaik, így lemondhattak az hagyományos karácsonyról. Volt már erre példa pár éve, akkoriban, mikor a lány apja elhagyta családját. Azokban az időkben kellett a legtöbbet nélkülözniük, de Theresa még nem igazán fogta ezt fel, csak azt tudta, hogy korgott a gyomra, de nem volt mivel enyhítenie kínzó éhségét. Hogy míg a legtöbb lány az iskolában hétvégi vásárolgatásaikról beszélgettek, ő szombat-vasárnap minimálbéres munkát végzett egy gazdaságnál, ruhaként pedig unokatestvérei kihordott darabjait viselte.

Mégsem tudta volna sajnálni magát. Akkor sírt, és fájt neki, amikor apukája egy fiatal nőért ott hagyta édesanyját és őt, soha többet nem hallatott magáról. Igen, ez szenvedés volt a számára. Ezek után nem tudta fájdalomként kezelni az éhséget, a hideget, a fáradtságot. Azt pedig egy szóval sem mondta volna soha, hogy rossz élete volna.

Igen, talán anyagi, megfogható dolgokból sosem jutott ki neki annyi, mint az átlagos, normális lett volna, ennek ellenére nem cserélt volna senkivel. Számára ugyanis édesanyja határtalan szeretete, büszkesége sokkal többet ért, mint akármennyi étel és pénz. Persze néha kedve lett volna sírni így is, ha elébe tettek volna egy tál ételt csak úgy, megette volna, örült volna egy új ruhának, de nem cserélte volna el édesanyjára egyiket sem.

Ahogyan egyre ért, idősödött, egyre több munkát vállalt. Nem csak azért, mert többet bírt. Azért is, mert egyre inkább érezte, hogy anyukáján fog az idő vasfoga. Napról napra kimerültebb, betegebb lett, félő volt, hogy akármilyen kisebb megbetegedés elviheti őt. De hősként küzdött, bírta, amit a sors kívánt tőle. Theresa pedig példaképként tekintett a nőre.

Akkor, 25- én reggel, az ágyában ülve sem a sok ajándékra gondolt, amit nem kaphat meg. Hanem arra az egyre, ami az övé volt fa, gyertyák és pulyka nélkül is: a szeretetre.

Csupán egyetlen karácsonyi kívánsága akadt: hogy álma, miszerint mindenki ugyanúgy érzi majd a szeretetet, teljesülhet. Majd, valamikor. Egyszer.

 

--------------------------------------------------------

Sziasztok! Én most ezzel a bejegyzéssel szerettem volna boldog karácsonyt kívánni, ugyanis semmiféle kreatívabb ötletem nem támadt. Ráadásul ezt a novellát is már tavaly írtam (az eredeti változatot még 2014- ben, de amit most olvastatok, az szóról szóra tavalyról van), de visszaolvasva nekem tetszett, még ha mondjuk klisés is meg minden. De egy ilyen kis karácsonyi kikakpcsolódásnak szerintem elment, és remélem, nektek is tetszett. Ráadásul utoljára még akkor volt novella publikálva a blogomon, amikor elkezdtem az egészet, az első bejegyzésem ugyanis az volt, de azóta semmi. Így gondoltam, most ezt az évekig tartó csöndet megtörhetnénk.

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket, és az ünnepek után, esküszöm, találkozunk. Addig is szép napot!

Egy régi bejegyzés újraalkotása - Túl sok információ rólam TAG

Sziasztok! Talán a címből már rájöttetek, milyen csodálatos ötlet fogalmazódott meg ma a fejemben, de ha esetleg nem, engedjétek meg, hogy elmagyarázzam. Még 2017 májusában volt egy Túl sok információ rólam TAG- bejegyzésem, ami így leírva nem volt annyira régen, de valahogyan visszaolvasva én is változtam óta, és a stílusom is. Mármint a blogolási stílusom. Így arra gondoltam, ma egy ilyen kötetlenebb posztban kibeszélem a régi válaszaimat (én szerintem még a fiatalabb énemnél senkit sem beszéltem ki többször - vele van problémám bőven), és összehasonlítom a másfél évvel ezelőtti önmagamat a mostani énemmel. Remélem, sikerült érthetően elmagyaráznom, és ha ez a roppant kreatív ötlet megfogott, akkor nyugodtan maradj csak. Meg akkor is, ha nem érted, mi van, hátha rájössz, és akkor tetszik meg az ötlet. Vagy ha akkor sem... Akkor ne olvasd el. Na, mindegy, már megint túl sokat pofáztam így elöljáróba, nézzük, akkoriban miket irkáltam.

So! (Na, olyan régen voltunk, hogy már magyarul sem tudok. Zseniális.) Marha régen nem volt bejegyzés vagy életjel rólam (jó, talán nem eléggé régen), így úgy gondoltam, egy gyors kis taggel jelentkezem most, mert a karácsonyi kellemes kis kikapcsolósdás volt, így készítek egyet most is, méghozzá, hogy kicsit személyesebb is legyen, a túl sok információs taget hoztam, márha ez bárkit is érdekel. (Kétlem.) De megvolt a három zárójel két mondaton belül, úgyhogy kezdjük is!

Mostanra annyira megszoktam, hogy a köszönésem "Sziasztok!" az elköszönésem pedig "addig is szép napot!", hogy kifejezetten furcsa azt olvasni, hogy nem olyan régen még összevissza irkáltam. Pláne, hogy ez a "so" azt se tudom, mégis honnan jöhetett, szerintem nagyon azt hittem, hogy ettől úgy tűnik, mintha menő lennék, és tudnék angolul. A marha kifejezést emlékszem, hogy egy időben sokat használtam, mondjuk ez inkább ilyen 2014 környékén volt, nem hiszem, hogy ma olyan sűrűn leírnám ezt a jelzőt. A szarkazmus csak úgy árad ezekből a sorokból, ami egyébként a mai beköszönésemben is fellelhető, csak talán nem ilyen mértékben. Régebben sokkal többet ironizáltam, tettem szarkasztikus megjegyzéseket (bár mint mondtam, ma is jellemző rám), és ha már zárójel, igen, egy időben tényleg nagyon túlzásba vittem a zárójelezést, egyébként monstanság is csak próbálom magamat visszafogni. A tageket azonban még ma is szeretem. Egyébként az utolsó mondat nekem még most is kifejezetten tetszik, ezt lehet, hogy még most is leírnám.

Mi van rajtad? Egy Marks & Spencer- pizsama.- Azóta sajnos a Marks & Spencer kivonult Szlovákiából, de még azelőtt felvásároltam a fél pizsamakészletüket, így jelenleg is egy Marks & Spencer pizsamanadrág van rajtam, csak ez esetben egy H&M- es pizsamafelsővel. Igen, én otthon képtelen vagyok nem pizsamában lenni.

Voltál már szerelmes? Talán. - Nem tudom, mit akartam elérni ezzel a nagyon titokzatosra vett talánozással, mert akkor még nem voltam. Biztos azt hittem, ez így menőbb. Vagy isten tudja.

Volt már borzalmas szakításban részed? Nem, még soha, de remélem nem is lesz. Mondjuk valószínűleg eme reményeim nem érnek sokat, de ki tudja. - Ezzel a válasszal mai napig tudok azonosulni, lépjünk.

Milyen magas vagy? Alacsony vagyok, 158 cm. - Haha, azóta is alacsony vagyok, de két centit sikerült nőnöm, már 160 vagyok. Nem annyira a kedvencem a magasságom, de kezdek vele megbarátkozni, inkább legyek kicsi, mint 162-163 centisen teljesen semmilyenül átlagos.

Hány kg vagy? Sok, legyen elég ennyi. De tényleg sok, tehát nem csak annyi, hogy 55 kg vagyok, sokkal több. (És itt a okkal nem 1-2, 3-4, 5-6 kg- ra utal.) - Nagyon nem akartam bevallani, bár benne van, hogy akkoriban nem is igazán tudtam, mennyit nyomok, de akkor körülbelül 73 kg körül lehettem. Most legjobb tudomásom szerint 58 vagyok.

Vannak tetoválásaid? Nincsenek, nem is lesznek, bár amúgy tetszenek, de... Nem tudom. Ha tisztában volnék azzal, hogy kb.40 éves koromban meghalok, akkor televarratnám a testemet. De így, hogy iyen információ nincs a birtokomba, és valószínűleg nem is lesz, túl racionális a gondolkodásmódom ahhoz, hogy valaha is rám kerüljön egy. - Jó, ez azért megváltozott, most már mindenképpen szeretnék egy tetoválást a csuklómra, de csak legelőbb huszonöt éves korom körül, akkor már talán leszek elég érett ahhoz, hogy meg tudjam ítélni, mi az, amit életem végéig magamon szeretnék viselni.

Vannak piercingjeid? Nincsenek, de ez nem is tetszik. Maximum a több füllyuk, ami szerintem nem számít piercingnek. - A nem tetszikhez annyit teszek hozzá, hogy továbbra sem igazán, bár pasikon a szemöldökpiercing kifejezetten szexi. A füllyukakkal még mindig úgy vagyok, hogy szeretnék, szülinapomon lesz is két plusz füllyukam a jobb fülemben, de később többet is szeretnék még.

OTP? (kedvenc párod) Sorozatra gondolva Felicity és Gus a Váratlan utazásból. (Ide képzeljetek egy cukcsicsajszisszívecskécskét.) - Jej, ez a nagyon Váratlan utazás- korszakom volt. Mármint az egyik, abból volt már kettő-három. Ha most kérdeznétek, akkor a válaszom a Fel!- ből Carl és Ellie. Gyerekkori barátságból sírig tartó szerelem. Ennél nincs gyönyörűbb. De amúgy Felicityt és Gust is nagyon szeretem mai napig. A "cukcsicsajszisszívescskécskét" meg inkább nem kommentálnám.

Kedvenc sorozatod? A feljebb is említett Váratlan utazás. - Ez mai napig így van, mivel nem nézek sorozatokat.

Kedvenc márkád? Attól függ, milyen termékekben. - Változatlan.

Van valami ami hiányzik? Több idő jól jönne. - Igen! Már akkor sem volt életem, és persze most sincs, de akkor is több idő kéne. Hogy ez hogy lehet...

Kedvenc dalod? Tina Turner- Goldeneye (Igen, megint visszaváltottam.) - Na, mondjuk ez változott. Most number one kedvencemnek Anna Blue- tól a Silent Screamet mondanám, de amúgy Anna Blue dalain kívül mostanság főleg Disney- betétdalokat hallgatok (érett vagyok, na).

Mennyi idős vagy? Nem vagyok idős, inkább fiatal, avagy kitérek a kérdés elől- time. - A koromnak, nevemnek, nememnek és lakhelyemnek még mindig semmi köze a blogomhoz, bár aki ügyes, kábé ki tud mindent következtetni.

Mi a horoszkópod? Bak. - Ez valahogy nem változott meg.

Mi az amit keresel a párodban? Humor, józan ész, és könyörgöm, tudom, hogy nehéz, de viseljen el minden marhaságommal együtt! - Ez mai napig így van, nekem azért kilométeres listám nincs arról, milyen az ideális, azért persze van még egy-két plusz pont, de összességében én csak azt tudnám nagyon nehezen vagy talán sehogyan sem elfogadni, ha a srác IQ- hiányos, nincs humora, és persze első sorban, ha nem tud elviselni és elfogadni úgy, ahogy vagyok. Ezeken túl nekem nem kell egy herceg fehér lovon.

Ki a kedvenc színészed? Audrey Hepburn. - Nagyon régen nem láttam egy Hepburn- filmet sem, mondjuk igaz, filmet úgy általánosságban véve sem, de attól még Audrey Hepburn helye a szívemben ami napig változatlan.

Mi a kedvenc színed? Fekete. És a fekete. Meg egy kicsit a fekete is. - Ez még mindig tart, továbbra sem lettem színesebb, sőt inkább csak még feketébb.

Hangos vagy halk zene? Fülhallgató minden mennyiségben, de ha valami érzést akarok nagyon kiadni, akkor hadd ordítson. - Ez sem változott, világból kifutok mindenféle hangos zenétől, ami nem fülhallgatón keresztül szól.

Hova mész ha szomorú vagy? A szobámba, ledőlök az ágyra, és pszichopatáskodom egy sort. És ne, ezt inkább ne kelljen bővebben kifejtenem. - "Pszichopatáskodni" (ha érdekel, csapkodni, mindent összevissza dobálni, karmolni a tárgyakat és magamat, keresni valamit, amit széttéphetek, közben meg sírok - és remélem, nem lesz, aki ezek után felkeres nekem egy pszichológust vagy letiltat az internetről, amiért beteg emberként osztom az észt) már rég nem pszichopatáskodtam, illetve ez így nem teljesen igaz, mert amúgy két hete, de az sem volt annyira vészes, és azon túl már tényleg régen fordult elő. De egyébként még mindig a szobám a kis rejtekem.

Mennyi ideig zuhanyzol? Fürödni szoktam. - Még mindig vízpazarló vagyok. Mentségemre szóljon, nincs zuhanyzónk. Kádban zuhanyozni meg nem szeretek.

Mennyi ideig tart elkészülni reggelente? 15 perc. Igényesség reload. (Amúgy igényes vagyok, csak gyors.) - Akárhogy is kalkulálom, mai napig nem jön ki több 15 percnél.

Verekedtél már valaha? Nem hiszem, hogy pár ártatlan testvéri hajhúzás számít, így pedig  válaszom nem. - Amikor ezt írtam, teljesen elfeledkeztem életem első és utolsó verekedéséről, amikor nagyon menci óvodásként első nap összeverekedtem egy másik lánnyal. Aztán valahogyan azóta ezt a nagyon balhés múltat magam mögött hagytam, és egy kis nyugodt lányka lettem. Meg egyébként ennek ellenére is az óvónők kedvenckéje voltam abban a három évben, ki érti ezt.

Mi vonzó számodra egy emberben? Az első jó pont, hogy ha már olyan mély a kapcsolatom valakivel, hogy megmutatom neki a valódi énemet, azt is elviseli. Aztán humor és intelligencia, természtesen. - Ezt ma már kitárgyaltuk, és a véleményem változatlan.

Mi visszataszító számodra egy emberben? Hm. Jó kérdés. Ha az illető egy idióta, akkor semmiképpen se reméljen semmit, a humor hiánya is gond, a túlzott önimádat (a minimális még csak kedvemre való is) és a bunkóság. - Ugyanezt tudom mondani, látszik, hogy nagyon nem bírom az unintelligens embereket, akik humorérzékhiányban szenvednek. Mondjuk mára rájöttem, hogy van az a fajta bunkóság, ami kifejezetten bejön.

Miért kezdtél el blogolni? Nem emlékszem, valószínűleg csak jött az ihlet. - Azóta már eszembe jutott, A Szent Johanna gimi Kingája adta az ötletet, mivel őt nagyon szerettem, és blogolt, ezért én is elkezdtem. Micsoda komoly indok.

Mitől félsz? A magasságtól NAGYON. - Ez azért vicces, mert azóta rájöttem, hogy nem félek a magasságtól. Az egyetlen fóbiás félelmem így a kutyáktól van, ami biztos furcsa a legtöbbek számára, de ez van.

Min sírtál utoljára? Úgy igazán a szüleim majdnem-válásán. (Jelentem, mégsem válnak.) - Múlt hét pénteken anyukám mérges volt rám (fura oka volt rá, de én minden ilyen alkalommal még az eszembe juttatok ezer indokot, hogy még jobban bőgjek). A szüleim meg egy időben folyton majdnem váltak, mostanra szerencsére erről a szokásukról lemondtak.

Mikor mondtad utoljára valakinek hogy szereted? Ma, anyukámnak. - Tegnap, anyukámnak. Még ha nem is mondanám szívesen, a húgom dobálózik ezzel a szóval, és mióta egyszer anyukám azt mondta, hogy én valahogy sosem fejezem ki, hogy szeretem őket, sosem megyek oda, satöbbi, satöbbi, próbálok picit nyíltabb lenni e téren. Csakhogy én más vagyok, mint a húgom.

Honnan jött a blogger neved? A CocoChanelEszterrrka mindenhol a nevem, az eleje az első számú példaképem, Coco Chanel, a vége pedig a nevem, Eszter, amit utálok, ha becéznek, de valahogyan amikor kitaláltam kisebb koromban "oan naon menciii ötlet volt a három r". De egyébként ez érdekes módon mai napig tetszik, tehát ennyi. A blog neve pedig (Divat, könyvek és a többi) az életem akkori- vagyis, amikor a blogot létrehoztam, annak idején- legfontosabb dolgaim a divat és az olvasás, az és a többi pedig csupán annyira akart utalni, hogy bár ez a két téma foglalkoztat(ott) legjobban, másról is szándékoztam írni. - A CocoChanelEszterrrka amúgy mai fejjel hihetetlenül vicces, és talán ezért szeretem annyira. Egyszerűen hozzám nőtt. Az meg egy vicc, hogy a blogom azóta is foglalkozik majdnem mindennel, de divattal és könyvekkel valahogyan nem igazán.

Mi az utolsó könyv amit olvastál? Kiera Cass- Párválasztó történetek 2. - Ez kifejeztten vicces, ugyanis a mostani válaszom pedig Kiera Cass - Az igazi. A héten elolvastam újra a teljes Párválasztó- sorozatot, unatkoztam, napi egy könyv, aztán kész. Ennyi. Szeretem azt a sorozatot.

Most mit olvasol? Jelenleg semmit, kéne néznem valamit. - Ez így van, talán bele kéne kezdenem Böszörményi Gyulától a Leányrablás Budapesten című könyvbe, mert már hónapok óta a polcomon csücsül.

Mi volt az utolsó film amit megnéztél? Ez is jó kérdés, elég régen néztem filmet. Nem emlékszem. - Szó szoros értelmében vett film az új Johnny English- film volt, nem igazán tetszett, de azért kibírtam, sulival voltunk rajta, úgyhogy azért elmentem, de eleve nem érdekelt. Egyébként pedig éjjel néztem meg az Egy bogár életét, ha mese is számít (éppen Pixar- maratont tartok, már csak két mese, és végignéztem mindet). Update: mikor korrektúrázom a bejegyzést már minden Pixar- film pipa, és a legutóbb látott filmem (azaz mesém) az Irány Eldorádó! (És ez most egy fontos közölnivaló volt.)

Kivel beszéltél utoljára? Anyukámmal, aki megzavart blogolás közben. (Szeretlek, anyu!) - A takarítónőnkkel.

Mi a kapcsolat közted és aközött akivel utoljára sms-eztél? A testvérem. Ilyen kapcsolatra gondoltatok? - Mert milyen kapcsolatra gondoltak volna, múlt-én? Amúgy az egyik barátnőmmel.

Kedvenc kajád? Sablonosan a pizza. Bár most konkrétan rosszul vagyok, ha rágondolok. - Hehe, ha itt rosszul voltam, akkor ne is beszéljünk arról, hogy idén nyáron betoltam egy egész olasz pizzát, na, ezt a témát inkább hagyjuk... Amúgy továbbra is talán kitartok a sablonos válaszom mellett, de azért megemlítem anyukám grillezett csirkéjét is. Ketchuppal egyszerűen isteni!

Hova szeretnél elutazni? London, Párizs, Los Angeles (bár régebben nem akartam kijutni Amerikába, egy újonnan jött oknál fogva már volna kedvem menni), Madrid, Róma és Milánó az első számúak. - Erről nemrégiben volt poszt, úgyhogy önpromó helye, nyugodtan csekkoljátok.

Hova utaztál utoljára? Ha hosszabb útra gondoltok, Svájcba. - Na jó, akkor nagyon unalmas életem lehetett, konkrétan 2016 nyarán voltam utoljára Svájcban, és a bejgyzés 2017 májusi. Na, mindegy. Most ennyire azért nem nyúlok vissza, két hete voltunk ismerőseinknél, akik falun élnek.

Van valaki aki tetszik? Nem kifejezetten. - Megint csak nem értem ezt a választ, kedves múlt-én, nem tetszett neked akkoriban senki. Amúgy most nincs.

Kit csókoltál/pusziltál meg utoljára? Nem adok senkinek sem puszit, de apukám adot nekem utoljára. - Jej, de intim dolgok ezek!

Mikor szóltak be utoljára? Közvetlenül nekem pár hónapja. - Hát... Nem vagyok olyan érdekes ember, hogy be lehessen nekem szólni, úgyhogy nem tudom. Ez a pár hónapja sem igazán tudom, mégis milyen esetre utalt.

Kedvenc édességed? Skittles minden mennyiségben, gyümölcsös (multivitaminos) Mentos, süteményekben pedig a képviselő fánk. - Jaj, a Skittlesnek konkrétan a függője voltam! Gyümölcsös Mentost meg már ősidők óta nem ettem, fogalmam sincs, miről beszéltem itt. Vagy ez csak nekem tűnik olyan régnek...? Képviselő fánkot is régen ettem - sajnos. De most a kedvencem a wagneres banántorta, abba bele tudnék fulladni.

Milyen hangszeren játszol? Zongorázom, legaábis tanulok rajta játszani. - Zongorázni azóta sem tudok, de még mindig vesződöm vele. De jövőre végre abbahagyom.

Kedvenc ékszered? A gyöngyfülbevalóm. - Ez vicces, mert azóta nem hordok gyöngyfülbevalót, hanem hatalmas, lógós fülbevalókat hordok, illetve annyi ékszer van rajtam mindennap, hogy nincs is kifejezetten kedvencem.

Sportolsz? Öhm. Szép napunk van. Jó, néha igen, de nem űzök semmilyen sportot rendszeresen. - Khm, az itteni "néha igen, de nem űzök semmilyen sportot rendszeresen" egy hatalmas nagy kamu, még most is az lenne, ha ezt írnám, lévén, hogy augusztusban tornáztam utoljára, és futni is akkoriban voltam. Úgyhogy nem, akkor sem sportoltam, és most sem. Egy rövidke időszak volt, amikor futottam. Az már a fényes múltam  része. Kevés fényes része van egyébként a múltamnak, leginkább szürke darabjai vanank (értsd: jelentéktelen, unalmas, nulla).

Mit énekeltél utoljára? Azta, jó kérdés. Talán a Bár mindenki láthatná című dalt a Mulanból. (Újabban az egyik kedvencem.) - Ezen most el kellett gondolkodnom, de szerintem a Hellfire- t A Notre Dame- i toronyőrből acapelláztam el, mert fogalmam sincs, miért. Látszik, hogy ki vagyok én, csupa Disneyt énekelek, na mindegy.

Kedvenc csajozós szöveg amit neked mondtak? Még nem volt részem ilyen élményben. - Azóta sem, hacsak az Instagramon próbálkozó "van több képed magadról? nincs? kár, pedig fullos vagy", amire egy "köszönöm (?)"- mel válaszoltam, nem számít annak. Mondjuk nem mondanám, hogy ez egy kellemes élmény volt, úgyhogy mindegy.

Használtál már pasizós szöveget? Ha igen mi volt az? Nem, soha, és nincs is tervben, hogy szövegeket használjak, egyszerűen önmagam szeretnék lenni. - Egyetértek veled, múlt-én, okos kislány vagy, szépen csak légy önmagad, és fogadjuk el a múlt-jelen-jövő- ének közösen, hogy amúgyse fogok sehogyan kelleni senkinek, úgyhogy mindegy is, de legalább önmagamként ne kelljek. Ámen.

Mikor lógtál valakivel utoljára? Hétfőn az egyik barátnőmmel. - Még arra is emlékszem, hogy ez Barbara volt. A mostani válaszom az, hogy múlt szombaton Noémivel, Barbarával és Kirával voltam vásárolni.

Kik készítsék el ezt a bejegyzést? Mit érdekel az engem? - Továbbra sem foglalkozom mással magamon kívül, blogos berkekben irónián kívül sem, úgyhogy mai napig nem érdekel.

 

Szóval, köszönöm a kis figyelmet, ez a bejegyzés senkit nem érdekelt, sziasztok.

Igazából most is hasonlóan érzek, csak kifejezetten élveztem írni, és muszáj lesz kideríteni, mikor szoktam rá a mostani köszönés-elköszönés formámra, ami amúgy annyira semmilyen, hogy valószínűleg senkinek sem tűnt fel, de én igenis tartom. Egyébként a poszton összesen 29 megtekintés van, ami az akkori számjaimhoz képest nem rossz, amúgy meg inkább hagyjuk. Szóval valószínűleg tényleg nem sok embert érdekelt.

Viszont mára ennyi is lett volna, nem tudom, ez tetszett- e nektek, nekem már egy ideje a fejemben motoszkált ez az ötlet, és kifejezetten szórakoztató volt megvalósítani. Persze ha bármilyen pozitív vagy negatív véleményed van erről, azt egy komment formájában tudhatod velem, illetve akár e-mailt is írhatsz, a fashionandbooksbusiness@gmail.com címen vagyok elérhető. Esetleg Instagramon is utánamnézhetsz, @fashionandbooksblog néven találsz meg, és bekövethetsz, ha mindig tudni akarsz az új bejegyzésekről és egyéb érdektelen dolgokról. Ha viszont maradnál simán az olvasgatás mellett, akkor legközelebb is várlak egy új bejegyzéssel, addig is szép napot!

Hova szeretnék eljutni?

Bakancslistás tervek, álomutazások

friday-inspiration-59-23.jpg

Sziasztok! Mióta legutóbb írtam bejegyzést, eltelt egy kis idő, és ez azért van, mert persze már megint nem volt ihletem... Ma azonban egyik barátnőmnek köszönhetően eszembe jutott egy bejegyzés, amit valószínűleg én nagyon élvezni fogok írni, és remélhetőleg nektek is tetszeni fog.

Alapvetően a bakancslistámon sok hely szerepel, velem az az egy probléma van, hogy nem szeretek annyira távol lenni az otthonomtól. Mármint. Szeretem tágítani a látókörömet, új helyeket megismerni, de iszonyatosan otthonhoz kötődő emberke vagyok, könnyen van honvágyam. Így az utazásokat rendszerint nem annyira szoktam élvezni, mint a legtöbben, de alapvetően a kalandokat meg szeretem, úgyhogy érdekes dolog ez.

Eddigi életem során olyan nagyon sok országot nem jártam be; Szlovákia (itt élek), Magyarország, Svájc, Ausztria, Franciaország, Csehország, Olaszország, Németország és Románia vannak eddig kipipálva az országlistámról, de ezeken a helyeken is sok-sok másik városba, másik országrészre elmennék, úgyhogy van egy eléggé hosszú listám. Ma az első számú úticéljaimat, álmaimat fogjuk megvitatni, aztán lehet, hogy ennek fogok majd egy második részt is csinálni, meglátjuk. Eddig egyébként 4 igazi álom helyre jutottam el, az első Velence volt (2012), aztán Bécs (2015), majd Toszkána (2017) és végül Prága (2018). Illetve hát Budapestnek is a szerelmese vagyok, így igazából az is az egyik kedvenc városomnak mondható, ahol eddig jártam.

A felsorolásban lesznek konkrét városok, és csak összefogóan országok is, ezek azok a helyek, ahova én életem során el szeretnék jutni, persze nem kizárt, hogy nem mindet fogom meglátogatni, de végül is, egy életünk van, merjünk nagyot álmodni, nem igaz?

Párizs

Mint említettem, már jártam korábban Franciaországban, ám én Chamonix- t fedeztem fel, ahol a Mont Blanc lábánál néztünk várost, a fővárosban azonban sosem jártam. Kisebb kromban nagyon-nagyon sokáig konkrétan szerelmes voltam Párizsba, ez volt álmaim... Mindene. Volt egy csomó párizsos cuccom is, most is vannak még ebből maradt dekorációim, ágyneműim, ékszereim (a ruhákon már továbbadtam). Mára már nem ez a kedvenc városom, nem rajongok érte olyan szinten, mint korábban, ennek ellenére még mindig nagy álmom eljutni ide, látni az Eiffel-tornyot, a Louvre- t bejárni (bár annyira nem vagyok galéria-fan), várost nézni, éééés. Elmenni a Disneylandbe! Oké, nagyon vonzanak a turisztikai látványosságok, tényleg, de! Disney- fanként nekem az álomnyaralás az egy hét lenne a Disneylandben, szóval...

tumblr_p14g7webfa1wrpy0wo1_500.jpg

 

Róma

Manapság már inkább Olaszország a szívem csücske, semmint Franciaország, ennek megfelelően pedig alig várom, hogy eljuthassak a fővárosba. Ugyan Olaszországban már négyszer jártam (háromszor tengerpartnál, egyszer Toszkánában), Róma még sosem volt úticél, de egyszer mindenképpen meg kell ejtenem, mert azon túl, hogy gyönyörű, az... Az Róma. (Azt meg csak most vettem észre, hogy a csatolt kép karácsonyi, de mindegy, nekem egyébként is karácsonyi hangulatom van már.)

tumblr_nbph37p0cb1teqtcpo1_500.jpg

 

Kína

Igen, Kína. Ázsia úgy összességében nagyon vonz (jobban, mint Amerika vagy Afrika), és talán Kína az első számú ázsiai ország, amit meglátogatnék. Nagyon más kultúra, más létezés, de én egyébként is nagyon szeretek más nemzetek kultúrájával ismerkedni, megtudni róluk többet, és szeretek mindent, ami nagyban kapcsolódik egy adott nemzet sajátosságaihoz. Bevenném a nagy falat, várost néznék, és élvezném... Kínát.

tumblr_static_tumblr_static_5hcbk4q9nrkss0cgwgkok048s_640.jpg

 

Egyiptom

De ha már Afrika, akkor mindenképpen Egyiptom. Ez az egy olyan afrikai ország van, ami mindig is érdekelt, a kultúrája, a történelme, és hát a piramisok... Igen, egyértelmű, hogy nem Egyiptom tengerpartjára kívánkozom, hanem a piramisok közé. Egyébként is kis történelem-fanatikus vagyok, ami a családunkban örökletes, úgyhogy remélhetőleg megvárják, hogy ellátogassak hozzájuk.

maxresdefault_2.jpg

 

London

Kínához és Egyiptomhoz képest nincs is messze, de én még sosem jártam Londonban, sőt úgy átalánosságban Angliában sem. Pedig gyönyörű város, hihetetlenül vonz, évek óta könyörgöm a szüleimnek, hogy menjünk el, de eddig még nem jött össze. Ugyan nem London a kedvencek közül is kedvenc városom, de mindenképpen a bakancslistám elején helyezkedik el valahol. Egyébként biztos, hogy a kötelező látványosságok után vásárolnék is egy jót, a London Eye- t pedig nem csak nézegetném, arra fel kell ülni! (Igen, mióta egyszer ültem egy magasabb körhintán már azt hiszem, hogy én ilyen bevállalós csajszi vagyok.)

london_eye_and_big_ben_by_hessbeck_fotografix-d6v65xy.jpg

 

New York

Korábban évekig semmiféle vonzódást nem éreztem Amerika iránt, és igen, ma is jobban vonz Európa vagy Ázsia, de vannak bizony álom helyszíneim Amerikában is, és New York abszolút közöttük van. Szeretném megtapasztalni az ottani nyüzsgést, zűrzavart, bár nem szeretem a tömeget, de akkor is szeretnék tömegben sodródni a Times Square- en, sétálni a Central Parkban, ellátogatni a Szabadság- szoborhoz, és persze meglesni az Aladdin- előadást a Brodwayen, de ez már Disney- fanként csak természetes.

tumblr_static_tumblr_static_640.jpg

 

Japán

És ha már Kínát említettük, a másik ország, ami Ázsiában leginkább vonz, egyértelműen Japán. Az egész Távol-Kelet hihetetlenül izgalmas, nagyon más, mint Európa, és pont ez az, ami olyan nagyon érdekel. Az a miénktől teljesen különböő kultúra. Plusz nagyon kíváncsi vagyok arra a modern légkörre, ami ott urakodik, hiszen technkiában a japánok jó pár évvel előttünk járnak. És akkor még arról nem is jtettem szót, hogy egyéként gyönyörű ország - nyilván a cseresznyvirágok virágzásakor lenne legjobb eljutni ide.

original.jpg

 

Los Angeles

Ugyan New Yorkkal már érintettem az Egyesült Államokat, van egy másik része is, amit igazán szívesen meglátogatnék, ez pedig Los Angeles. Az örök napsütés, örök nyár, örök jókedv. Meg hát úgy őszintén, nagyon el szeretnék jutni az Universal stúdióba, arról nem is beszélve, hogy ki ne akarna képet a Hollywood felirattal? Régen kifejezetten taszított Amerika, főleg az USA, mostanra azonban vannak ott is bakancslistás terveim.

echo_park_lake_with_downtown_los_angeles_skyline.jpg

 

Izland

Na jó, ez bevallom, inkább anyukám álma, mint az enyém, ennek ellenére engem is kifejezetten vonz ez az ország. Igen, az örök nyár után, most átvándoroltam az örök télbe, hehe. Azon túl, hogy kábé egész életemben azt hallgatom, hoy Izland ilyen, meg olyan szupi, és oda akarunk mindenképpen eljutni, ebben az évben volt ott az egyik barátnőm, és ő rengeteget áradozott róla, hogy milyen gyönyörű, és ezt, ha csak képek alapján, akkor is alá tudom támasztani; varászaltos, széspéges kis ország. Ja, és ha nem jön be az élet, elmegyek Izlandra taxisofőrnek, mivel egész jó fizetés jár érte... (Igen, ez akart lenni a napi humoradag.)

tumblr_n6cx0rhrwq1qaxobmo2_1280.jpg

 

 

Nos, mára egy ilyen rövidebb, lazább, könnyedebb bejegyzést hoztam, remélem, tetszett. Ha igen, akkor azt egy komment formájában tudathatod velem, és akár második rész is készülhet, ugyanis igen csak sok kipipálatlan hely van még a listámon... És persze arra is kíváncsi vagyok, ti merre mennétek szívesen, esetleg ezek közül melyik vonz, melyik kevésbé, illetve mivel egészítenétek ki a listát. Találkozunk legközelebb, ha pedig semmiképpen sem szertenél lemaradni semmiről, akkor kövess be Instagramon @fashionandbooksblog néven, itt azon túl, hogy mindig tudhatod, mikor lesz poszt, egyéb tartalmakkal is találkozhatsz. Ha pedig kérdésed van, amit nem komment formájában szeretnél feltenni, akkor nyugodtan írj nekem e-mailt a fashionandbooksbusiness@gail.com címre. Nemsokára újra jövök, addig is szép napot!

Ősz, mindenszentek, halottak napja

A halottak napja a legszebb ünnep... De miért?

Sziasztok! Ma egy kis agymenéses, szentimentális cuccot hoztam, úgyhogy akinek ez a stílus annyira nem jön be, annak nagyon kreatívan és viccesen, arra van az ajtó (képzeld azt, hogy mutatok is valamerre), viszont akit ez érdekel, mert valamiért szereti a random szófosásaimat, az nyugodtan maradjon, egy forró kávéval biztosan romantikus az én első októberi posztomat olvasgatni. Na, jó, ezzel a buta nyitánnyal akartam ellensúlyozni, hogy ez most bizony egy komoly bejegyzés lesz.

Igazából kedden szállt meg az ihlet, amikor egy temetőben voltunk anyukámmal, a húgommal és a nagypapámmal. Azt tudni kell, hogy mi általában így négyen járkálunk temetőkbe, és igen, kell az a gyakorító képző, mivel tényleg sok temető van, amit meg kell látogatnunk. Az őseink, rokonaink, felmenőink, ismerőseink ugyanis az egész kerület elszórt pontjain alusszák örök álmukat. Én már régen nem gondolom úgy, hogy a temető az valami tabu dolog, a világ legszörnyűbb helye, ahogyan azt sem tartom helyesnek, hogy a mindenszentek és a halottak napja valami borzasztó negatív dolog, ünnep legyen. Sőt mi több. Véleményem szerint szebb ünnep nincs is. Mármint tekintsünk el a karácsonytól, az pont egy teljesen más szempontból a legszebb ünnep.

Igazából a halottak napjával ma már sokan nem foglalkoznak, az érdeklődést elviszi a halloween, esetleg még maximum a mindenszentek. A halloweent egyébként Európában sokan ezért nagyon kritizálják, én mondjuk nem, szerintem amíg egy újkeletű dolog nem megy a saját hagyományaink rovására, igenis rendben van, el kell fogadni, hogy az amerikai hatások nem kicsit érnek el ide. Az egyház a sátán dolgának tartja, nagyon nem értek egyet. Egyébként még csak nem is teljesen amerikai találmány ez a halloween, alapvetően kelta eredetű, csak Amerikában elterjedt. Mindegy, nagyon nem ez az alap téma. Csak szerettem volna kiemelni, hogy bár ezeket a napokat nagyban keverhetjük, addig van hely mind a három számára, amíg egymást ki nem szorítják, hiszen mindegyik más napon van. Igen, én voltam halloween bulin, be is öltöztem, néztem horrorfilmet, meg minden. Aztán meg járom a temetőket, és megemlékezek.

A halottak napja ugyanis nem feltétlenül egy ünnepnap, sokkal inkább egy emléknap. Egy emléknap, amin nem a számunkra talán jelentéktelennek tűnő háborúk hőseiről emlékezünk (bár amúgy az sem jelentéktelen, de ez egy másik téma), hanem sokkal közelebbi személyekről - a saját szeretteinkről. Akár azokról, akiket ismertünk. Akik hiányoznak. Akiket ugyan ismertünk, de olyan kicsik voltunk a halálukkor, hogy nem emlékezünk rájuk tisztán. Akiket nem ismertünk, csak történeteket hallottunk rluk. És végső körben, akiket talán még a nagyszüleink sem ismertek, de nélkülük nem lehetnénk itt.

Ugyan egy karácsonyfa gyönyörű, tényleg az, és imádom a karácsonyt, tényleg, de mégis jobban tetszik egy kivilágított temető. Egy égő gyertyákkal kivilágított, ahol a mécsesekbe rejtett gyertyák borítják fénybe a sírokat. És nem azért, mert esztétikailag jól néz ki. Oké, persze, nagyon-nagyon szép, egyenesen gyönyörű. Elsőre nyilván a látvány fog meg. De az igazi szépség emögött az, amit magában hordoz, a szeretet, az emlékezés, az emlékek, a gondolatok. Hogy egy gyertya mögött emberek állnak, akik megemlékeznek elhunyt szeretteikről. Azok a gyertyák nem könnyeket jelentenek, amiket a veszteségből következő szomorúság váltott ki. Hanem mosolyokat, amelyek emlékek hatására csillanak fel az emberek arcán. És ha nem ismertük személyesen az ominózus elhunytat... Akkor is ott a hála. A hála, mert az ük-ükapánk nélkül mi magunk sem lehetnénk itt.

Gyönyörű ez az ünnep. Tényleg. Hiszen hiába, hogy már megölelni nem tudod azt, akinek a sírjára virágot raksz, mécsest gyújtasz, bár klisé, van abban igazság, hogy "örökké a szívünkben él". Akire ugyanis emlékeznek, az nem halt még meg teljesen. Most ez gyerekesen, és komolyan vehetetlenül fog hangzani, de vegyük alapul a Coco c.mesét, ugyanis abban van ez a legszebben, legérthetőbben elmagyarázva: mindenki halála után a Halottak Földjére került, ahol ugyan csontvázként és vécék nélkül, de ugyanúgy teljes életet éltek, mint a Földön. Viszont az élők közé csakis a halottak napján térhettek vissza, és csak akkor, ha valaki kitette a családi oltárra a képüket. (Ha valamit, akkor azt nagyon szeretem Mexikóban, hogy a családot milyen nagy becsben tartják, egyébként, ezt most mellékesen megjegyeztem.) Akit viszont elfelejtettek, és már egy élő sem emlékezett rájuk, eltűntek. A végleges halálba. Az ember ugyanis akkor hal meg igazán, ha elfelejtik.

És ez most nincs vonatkozásban semmiféle "milyen az élet a halál után" dologgal. Bármi is történik (senki sem tudja, aki igen, az már nem fogja elmondani), ez igaz. Nem halsz meg, amíg emlékeznek rád. A lényed azon darabja, amire emlékeznek, életben marad. Előbb-utóbb sajnos mindenkiről megfeledkeznek. De a család és az olyan ünnepek, mint a halottak napja tehetnek azért, hogy ez minél később következzen be. Ezért van az, hogy tettünk olyan sírra is gyertyát, amelynek a halottai már a 19.század végén elhunytak. Tehát egy ismerősöm sem ismerte őket, de a felmenőim. Olyan emberek, akik a családom, és én magam sem lennék, ha ők nem lettek volna. Fontos ez az emlékezés, nagyon fontos.

Na, ez nem kicsit volt szentimentális, de néha komolynak is kell lenni. Most elég hülyén jön ki, úgyhogy csak futólag teszek említést a létező Instgram- oldalamról (@fashionandbooksblog) és e-mail címemről (fashionandbooksbusiness@gmail.com), illetve a kommentszekció adta lehetőségről is. De inkább ne azokkal fogalkozz, hanem fogd a szüleidet, nagyszüleidet, testvéreidet, rokonaidat, és kérj egy kis útmutatót a felmenőidről, a családodról, menjetek ki a temetőbe, vagy ha nem is, akkor is üljetek le, beszélgessetek az őseitekről. Ugyanis mindannyiunk alapja a család.

Mára tényleg ennyi lett volna, legközelebb sokkal kevésbé komolyan és sokkal kevésbé nagy(nak vélt) gondolatokkal jövök, addig is szép napot!

 

pamiatka-zosnulych-03.jpg